A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Ando György: A békéscsabai tanyák

Ando György A múlt század második felére Csabán - a belterületen - már nem építettek simléderes házakat - ez a tény a különböző városi tűzvédelmi okokkal magyarázott tilalmakból derül ki, - hanem ekkor születik meg Csaba népi építészetét meghatározó ún. 'podsztyenás ' háztípus. A külterületen az ún. középmagyar vagy alföldi háztípus, a belterületi házakhoz képest leegyszerűsített helyi jegyekkel ötvözött változata - előtornác nélküli vagy előtornácos módozata - az 1870-es években jelenik meg. Ekkor, felhagyván a városi házakat, a tartós kiköltözés nagyobb méreteket ölt. A tanyán megtalálható volt „egy vagy két szoba, konyha, konyhából vagy a hátsó szobából nyíló éléskamra, majd kívülről a tornácról nyíló nagykamra a termények számára. Ennek végében szín. Lehetett ennek végében vele összeépítve (egy tető alatt, vagy a lakóépületre merőlegesen elhelyezve), vagy külön épületként az istálló, külön az ólak, a góré. "

34 /77. A békéscsabai tanyák népi építészete Nagy-Csaba határa - 2. Zárt település - 3. Külterületi határrész határa - 4. 1924-ben önállóvá lett község - 5. 1952-ben önállóvá lett község - 6. 1973-ban Békéscsabához kapcsolt terület 5. kép. Békéscsaba határának változásai

33 DedinszkyGy.: 1971. 19. Becsei J.: 1976.418. 184