A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Ando György: A békéscsabai tanyák

A békéscsabai tanyák 1. Gazdálkodás - szociális különbségek A tanyai élettel a Csaba belterületén élő lakosság is valamilyen formában kapcsolatba került, - a nagygazdák városi házaik mellett tanyát, tanyákat tartottak fönn, a szegényebb néprétegek a tanyákra szegődtek szolgálatra, különböző mezőgazdasági termények vásárlása, beszerzése történt a tanyán, vagy egyszerűen rokoni szálak fíízték a városi embereket a tanyán élőkhöz. A tanyák mai értelemben vett formájának kialakulása - ahogyan már erről az előzőekben szóltunk - a múlt század második felére tehető. A tanyaépületeket a ma még élő generáció megörökölte vagy vásárolta ill. bérelte, de tanya építkezésre életük során már nem került sor. Csak a tanyaépületek felújítására a kor követelményeihez való igazításra volt példa. Csaba nagykiterjedésű határában még a mai napig is szép számmal fellelhetők annak ellenére, hogy a II. világháborút követően ismert okokból rengeteget elbontottak ezek az épületek, melyek generációkat kiszolgálva meghatározói voltak Békéscsaba mezőgazdaságának. A csabai határban nincsen rossz föld, Fényes a leggyengébb, de ott is megterem minden, Alsónyomás az szikes. - ezért főképp legelőnek használták, ... Kisrét, Nagyrét nehéz feketeföldek, Kerek, Soprony, Gerendás jó könnyen megművelhető földek („ V cabianskon chotári hintó slabá zen, F éhes je najslabsia, aïe aj tan sa narod'í, Alsóhomás je sejkes, Kerek, Sopron, Gerendás, dobra zen, l'ahko mohov obrábaf"). A gazdák vagyonosságát tekintve a 20 hold alatt gazdálkodó gazdákat kisgazdáknak ('mali gazda j, az ennél nagyobb földterülettel rendelkezőket - akik közül többnek volt 100-200 holdja is, nagygazdáknak ('vel'kí gazda j nevezték. A szegényebb pár holdon gazdálkodó gazdáknak is volt már tanyája (pl. ...-ék tanyája csak két holdon feküdt a Szarvasi úton, de azon a darab földön is már volt tanya {,, ...-ov sálas bov iba na dvoch uvierov na Sarvasskej cest'e, aïe aj na takom kúst'iku bov sálas"). A tehetősebb gazdák saját földjeik mellett béreltek is szántóföldeket, sok esetben a szomszédos határban. A gazdák, főleg a legtehetősebbek, csabai házaiktól nem váltak meg, tanyáikon a komenciós béres családjával teljesített szolgálatot. A nagygazdák csak a nagyobb munkák esetén, pl. idénymunka alatt vagy, csak ellenőrzésképpen jártak tanyáikra („iba tavo isl'i vid'iet', ze ako gazdujú"). A középgazdák jó része a béresekkel együtt kinn lakott egész héten csak szombaton jött be a városi házába („ tánvo bívav aj gazda cez tízd'en, aïe sobotu prisov domov"). A pár holdon gazdálkodó kisgazdák városi házzal már nem rendelkeztek, egész életük a tanyán zajlott, igaz, legtöbbjüknek így is volt bérest ('bíresj, kiskondás a Cmalí gondásikj. 2. A csabai tanya A tanyaépületek a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel egyetemben, Békéscsaba határában relatíve egységes képet mutatnak, amit az adatközlők visszaemlékezései is bizonyítanak. Természetesen a vagyoni tényezők nagyban befolyásolták a lakóépület, az ólak, a kukoricásgórék stb. nagyságát, építésük „precizitását". 185