A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Ando György: A békéscsabai tanyák

A békéscsabai tanyák városban található 606 úrbéri telek és 764 zsellérház

28 alapján osztotta szét a legelőket, lehetőség szerint úgy, hogy mindenki - már akinek volt - szántója közelében kapja meg járandóságát. Csaba határához (mely 57 375 katasztrális hold volt) a következő területek tartoztak: Alsónyomás, Felsőnyomás, Fényes, Fényesi szőlők, Fürjes, Gerendás, Kanálisi szőlők, Kerek, Kisgerendás, Kismegyer, Kisrét, Nagymegyer, Nagyrét, Nagygerendás puszta, Sikkony, Soprony, Szentmiklós, Telekgerendás, Vandhát

29

. A földtulajdon jogi rendezése, új gazdálkodási formák bevezetése (pl. a gabonatermesztésben) meghatározó lökést adott a Békéscsaba határában - a már eddig is létező -, de ezt az időszakot követően fellendülő nagyszámú tanyaépítésnek. A tanyai település két formáját különböztethetjük meg Békéscsaba határában: a) tanyautca vagy tanyasor ('ul'icka'} - a dűlőút két oldalán elhelyezkedő tanyák sora, tanyautcát létrehozva, „a tanyaépületek többsége kiépült az utak mellé. A házak kerítettek, zárt utcavonulatot képeznek. Mögöttük hosszú csíkokban húzódnak a szántóföldek. "

30 - („ ul'icka takto kiazala, ze sálase popri cest'e bol'i"). b) a dűlő derekán a határban szétszórtan elhelyezkedő tanyák - {„na úrat'iach, na postredku zeme bol'i sálase "). 4/a. kép. Tanyautca 4/b. kép. Dűlő derekán szétszórt tanyák Mindkét beépítési mód jellegzetessége a csabai határnak, nem tudjuk helyhez kötni egyik módot sem, tekintettel arra, hogy mindkettő vegyesen fordul elő. Feltételezésünk szerint, a két bemutatott tanyai településforma kialakulása egyidőben történt meg. A különbség azzal magyarázható, hogy kezdetben (a földosztás következtében) a városban kialakult viszonyok, kapcsolatok - pl. a tanyautcában lakók a városban is szomszédok vagy rokonok lehettek

31 - voltak a mérvadóak. n Uo.: 124. 29 Becsei J.: 1976.419. 30 Barth.: 1982. 198. 31 Erdmann Gy.: 1991.573. 181