A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Ando György: A békéscsabai tanyák

A ndo György 3. kép. Szállásillusztráció Haan Lajos Békés-csaba с. könyvéből HAAN Lajos, 1858-ban kiadott könyvében található leírásból és szállásillusztrációjából (mely még a kiadást megelőző évekbeli külterületi szállást ábrázol) kitűnik, hogy az lakóépület hasonlóságot mutat a Csaba belterületén lévő házakkal, ami számunkra bizonyítékul szolgál arra, hogy a XIX. század első felében már kialakulhatott a mai értelemben vett, de az akkori viszonyoknak megfelelő szállás-tanya. 2. A (anyai település kialakulása a legelő-elkülönítési majd az örökváltsági szerződést követően Csaba város történetében a XIX. század közepén két korszak-meghatározó esemény zajlott le, melyek nagyban elősegítették a helység fejlődését, és a mezőgazdasági, sőt az egész gazdasági termelést új alapokra helyezték. A legelőkérdés itt, Békéscsabán is, mint az Alföld majd minden pontján, nagy problémákat okozott, tekintettel arra, hogy az extenzív állattartás korlátozott területi határok közé szorult. Szükségessé vált a legelők, kaszálók használatának rendjét szabályozó szerződés megkötése. A szerződés 1844-ben történő megkötése után a legelőket szétosztották, melynek természetes velejárója és következménye az újabb és újabb addig parlagon heverő földek felszántása lett, csupán két közös legelő, az Alvégi és Alsónyomás maradt használatban

26

. A legelő-elkülönözési szerződés, majd az 1845 december 31-én ünnepélyesen megkötött örökváltsági szerződés

27

, elhárított minden akadályt az egyéni szabad kereskedelem és gazdálkodás útjából. A már a mezővárossá avanzsált Békéscsaba elöljárósága 1846-ban a 25 Uo.:28. 26 ChlebnyiczkiJ.: 1996.93. 27 Szabó F.: 1970. 123. 180