A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Ando György: A békéscsabai tanyák

A ndo György A művelésbe vett terület azonban - a lakosság több hullámban bekövetkező és nagyarányú letelepedésének hatására, - gyorsan növekedett, aminek az lett a következménye, hogy a szántók és kaszálók használatának rendjét szabályozni kellett

15

. így a határ használata - a természeti adottságok figyelembevétele mellett - a község által kidolgozott szabályos terv szerint folyt. Tekintettel a számtalan mocsaras, vízjárta területre, a magasabban fekvő és távolabb eső termőföldeket - Fürjest, Kismegyert, Nagymegyert, Szentmiklóst és Soprony nevű pusztákat - művelték meg legelőbb (lásd 8. kép). Ezeken a földterületeken szükségszerűen alakult ki a nagyobb munkák alatti kint tartózkodást biztosító építmények

16

. Tehát a szállásokat a gazdasági szükségszerűség hozta létre, majd idővel fejlesztette tovább

17

. 2. kép. Békéscsaba határa az ármentesítés előtt

1 15 Uo.: 478-479. "' Becsei./.: 1976.421. 17 Balassa 1. - Ortutay Gy.: 1979. 115. 1S BellonT.: 1993. 131. 178