A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Ando György: A békéscsabai tanyák

Ando György II. Adatok, következtetések a békéscsabai tanyák kialakulásához A XVIII. század elején betelepült lakosság primer megélhetési forrása (mintegy 50 esztendeig) az extenzív állattartás

5 volt, majd csak később vált dominánssá a földművelés. Az intenzíven fejlődő Csaba község lakossága a rideg állattartáshoz szükséges nagyterületű pusztákat, kaszálókat használt. A megtelepült jobbágyság másik, de nem elhanyagolható megélhetési forrása a földek megművelése volt. A közös legelőkön lévő, átmeneti szállást biztosító kezdetleges építmények - valószínűleg a környéken fellelhető növényi anyagokból épített kunyhók - megjelenését a XVIII. század 40-es éveitől valószínűsíthetjük

6

. A szántóföldeken emberi tartózkodásra is alkalmas - feltételezhetően nádfalú építmények elterjedése is erre az időszakra tehető, amit DEDINSZKY Gyula levéltári kutatásai is alátámasztanak

7

. Ebből következően, „gyorsan kialakult a tanyás gazdálkodás, amelyik meghatározta Csaba település- és gazdasági rendjét."

8

. Tekintettel arra, hogy Csabán 1845-ben az örökváltsági szerződéssel a volt jobbágyok által használt föld /jogilag/ saját tulajdonukba került, a tanyák kialakulásának bemutatásánál is ezt az időpontot vesszük figyelembe korszakhatárként. A szállás és tanya terminus használatánál BELLON Tibor kutatási eredményeire támaszkodunk. Ezek szerint „a 19. század fordulóján a szállás elnevezés tünik gyakoribbnak, bár már találkozunk a tanya névvel is, míg a 19. század második felére már a tanya név válik meghatározóvá ás általánossá"

9

. /. Szállások az 1845 előtt a Csabához tartozó külterületeken a) Belterület Békéscsaba XVIII. századi első hullámban érkezett telepítői 11 felvidéki vármegyéből származtak, összesen 300 - mintegy 1 000 - 1 500 főt jelent - család lehetett

10

. A különböző helységekből származó telepesek a felvidéki vármegyékből az Alföld keleti részébe való hosszú, embert próbáló vándorlásuk „kényszerállomásai" során kontaktusba kerültek az alföldi síkságon már megtelepedett „őslakossággal". Ennek következtében a magukkal hozott kultúra kiegészült más, eddig számukra ismeretlen elemekkel. Elsajátították az Alföldre jellemző, a táj természetéhez igazodó építészeti, gazdálkodási stb. formákat. A magukkal hozott használati eszközök (bútor, konyhai felszerelés, viselet, gazdálkodási eszközök) mellett természetesen állatállományt is hoztak magukkal, mely kezdetben létük alapját képezte, később meghatározta megélhetési módjukat. Csaba község az 1716-os évtől kezdve rohamos fejlődésnek indult. 1745-re a lélekszám - az újabb betelepülő hullámok és a természetes populációnak köszönhetöleg - már 5 Sirácky.J. akol:. 1980.243. 6 Becsei J.: 1976.423. 7 Dedinszky Gy.: 1986.41 * BellonT.: 1993. 115. 9 BellonT.: 1993.572. 0 KornissG.: 1930. 13. 176