A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Ando György: A békéscsabai tanyák

BMMK21 (2000) 175-196. A BÉKÉSCSABAI TANYÁK - Ando György /. Vizsgálódásunk tárgya A Békéscsaba újratelepítését követő tanyai településforma - mely Csaba város gazdasági életében dominánssá vált az idők folyamán - kialakulása, változása, fejlődése a tudomány által különböző szemszögökből már feltérképezett terület. A várossal foglalkozó különböző monografikus kiadványok

1 szakmai alapossággal boncolgatják történeti, gazdasági, gazdaság-földrajzi szempontból a város külterületén kialakult tanyai településformát. A csabai tanya, Csálas ') mint néprajzi vizsgálódás tárgya a fellelhető kéziratokban, a szakirodalomban már kevésbé feldolgozott terület, annak ellenére, hogy a tanyák és az ott folyó élet, gazdálkodás bizonyos mértékben organikusan kapcsolódott és a mai napig is kapcsolódik Békéscsaba néprajzához és történelméhez. A témával behatóbban csupán DEDINSZKY Gyula

2 csabai evangélikus lelkész, helytörténet-kutató és BELLON Tibor

3 néprajzkutató foglalkoztak. A megye más településeinek környékén található tanyavilág néprajzi feltérképezése is várat még magára, azonban kivételként kell megemlítenünk Orosházát, ahol is a tanyák kutatása kiemelkedő eredményeket produkált

4

. Az idáig végzett néprajzi kutatás főként Békéscsaba belterületére koncentrálódott és így jelentős számú - a néprajz majd minden témakörét átfogó - írás, dolgozat látott napvilágot, illetve került a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum néprajzi adattárába. A népi építészet, lakáskultúra, népi bútor, népi kerámia, népi textilmüvesség és a népélet többi összetevőjének leírása nemegyszer a kuriózumokra, a díszességre összpontosított, így kevesebb figyelem jutott a felszín alatt meghúzódó hétköznapi, kevésbé látványos jelenségek vizsgálatára. Ezzel magyarázhatjuk, hogy a Csabához szorosan kötődő tanyák építészetét gazdálkodását stb. mellőzte a kutatás, legtöbbször csak érintőlegesen dolgozták fel, holott a csabai szlovák betelepülők építészetének, gazdálkodásának, viseletének, szókincsének legarchaikusabb elemei itt maradtak fenn legtovább - amint azt az adatközlők szlovák nyelven elmondott információi és a dolgozatunkban közölt fényképfelvételek is tanúsítanak. A tanyai épületek az ott folyó gazdálkodás színtereként jelentős szerepet játszottak a város gazdasági életében. A tanyaépületek és a városi lakóházak bizonyos mértékig egységet képeztek, s dolgozatunk alábbi fejezeteiben ennek Összefüggéseit kívánjuk felvázolni. 1 Békéscsaba - 1930, Békéscsaba története - 1991, Békéscsaba földrajza - 1976, Tanulmányok Békéscsaba történetéből- 1970. 1 Dedimzky Gy.: 1971., 1980. 3 Be lion T.: 1993. 4 BarabásJ.: 1965.80-108. 175