A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Szendrei Eszter: Társadalomnéprajzi adatok Méhkerékről

Társadalomnéprajzi adatok Méhkerékről 6. kép. Méhkeréki fiatalok az 1950-es évek közepén (archív) Általában megállapítható tehát, hogy a szűkebb rokoni kapcsolatok tartalmukat illetően megőrizték fontosságukat, bár külső jegyekben sokat változtak. A tágabb rokonság esetében más a helyzet. A rokoni kapcsolatok a második világháború előtti viszonyokkal összevetve a fellazulás irányába mutatnak. A középkorú és annál fiatalabb (tehát 1945 után született generáció) másodunokatestvérig számon tartja ugyan a rokonságot, azonban szorosabb családi kapcsolatot többnyire az első unokatestvér szintjéig tartanak. A korábban szerteágazó családi kapcsolatok lazulása a megváltozott munkarendben, a munka ütemében, tágabb értelemben pedig a hagyományos paraszti közösségi rend felbomlásának eredményeképp következett be, amelyhez hozzájárult a szomszédos és távolabbi települések irányába való nyitás is. Úgy vélem, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a kisség meglepőnek tűnő megjegyzést, amelyet nem is kevesen tettek a megkérdezett méhkerékiek közül: eszerint a családi, rokonsági és baráti kötelékek lazulásának egyik oka a televízió elterjedése, a családi élet főszereplőjévé való előrenyomulása. Házassági kapcsolatok A méhkerékiek környezetükhöz való viszonyát vizsgálva az előzőekben többször is esett említés a falu endogám jellegéről és e jelleg fontosságáról, a lokális, etnikai valamint vallási endogámia erős volta döntően befolyásolta ugyanis a környező magyar- és vegyeslakosságú településekkel való viszonyt. Méhkeréken a XVIII. század végi betelepüléstől egészen századunk hetvenes éveiig szinte kizárólagosak voltak az endogám házasságok. Méhkerék lokális endogámiájában nagy szerepe volt a nemzetiségi létnek. Emellett a környező községek többségében református lakosságától ortodox vallásukkal is eltértek, amely a lokális endogámia mellett vallási endogámiát is eredményezett. A tria139