A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Szendrei Eszter: Társadalomnéprajzi adatok Méhkerékről

Társadalomnéprajzi adatok Méhkerékről 5. kép. A méhkeréki baptista gyülekezet 1930 táján (archív) Iáit 2497 keresztúri lakosból 606 volt a görögkeleti vallást gyakorlók száma,

16 ami a románság nem elhanyagolható jelenlétére utal. Napjainkra sarkadkeresztúri románságról már legfeljebb a görögkeleti felekezethez való tartozás illetve néhány jellegzetesen román családnév - mint például Kora, Patkás - kapcsán beszélhetünk.

17 A háború befejezését követően foganatosított kitelepítések érintették Elek német lakosságát is. Ekkor néhány méhkeréki család élt az áttelepedés lehetőségével. Az ittmaradt rokonsággal ünnepnapokon és kiemelkedő családi események alkalmával (mint lakodalom, temetés) találkoztak, ám e családi kötelezettségéből fakadó, illendő kapcsolattartáson túl nem léptek az Elekre költözöttek és a Méhkeréken maradók. Az elősorolt példákból is kitűnhet, hogy Méhkerék tökéletes zártságán a társadalmi-gazdasági változások ütötték az első - az 1960-1970-es években még igen keskeny - rést. Az 1960-as évek végétől már más tényezők is közrejátszottak a „külvilággal" való érintkezés kiszélesítésében. Döntő tényezőként kell figyelembe venni a vallási különbözőség miatti elzárkózás oldódását, a fiatalok részéről egyre erősebben jelentkező továbbtanulási igényt, a téeszesítéssel járó anyagi és rangbéli nivellálódást. A más településen való munkavállalás magával hozta a magyar nyelv mindennapos használatára való áttérést is. A munkahelyeken szövődő kollegiális viszony gyakran barátsággá fejlődött. A középiskolákban és felsőfokú intézményekben továbbtanuló fiatalok közötti kapcsolatoknak is nagy súlya volt a már elindult változási folyamatban. A Méhkerékről tanulni induló fiatalok egy része másutt telepedett le iskolái végeztével; házasságkötésüket is befolyásolta a kiszélesedett ismeretségi kör. 16 Ua. mint a 13. sz. jegyzet. 17 Nadányi Zoltán szerk. 1938. 497.1. 135