A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Szendrei Eszter: Társadalomnéprajzi adatok Méhkerékről

Szendrei Eszter A XX. század első felében „szegény falu"-ként emlegetett Méhkerék az 1970-es évektől gyors és látványos fejlődésnek és anyagi gyarapodásnak indult. A csekély eredményt felmutatni is nehezen tudó termelőszövetkezetek válsága rákényszerítette a szövetkezetek tagságát, hogy mellékjövedelmet teremtsenek maguknak. Sokan próbálkoztak a sertéstenyésztéssel, amely hozzájárult ugyan az anyagi helyzet valamelyes javulásához, azonban hosszú távon nem kínálhatott megoldást. Az 1970-es évek végén kezdődött meg az országosan híresség vált ,fóliázás". Az első években merész és kétséges kimenetelű vállalkozásnak tűnt, ám a nyolcvanas évekre olyan fellendülést eredményezett, amely a korábban nincstelen Méhkerékét a környező falvak fölé emelte gazdasági vonatkozásban. Az előbbiekben említett társadalmi és gazdasági tényezők kölcsönhatása Méhkerék társadalmi-gazdasági életének és addigi élet- és szemléletmódbeli beállítottságának átalakulását eredményezte. Az alábbiakban néhány adat ismertetésével megkísérlem felvázolni e sokrétű és bonyolult változás útját a rokonsági, házassági és családszervezeti kapcsolatok alakulásán keresztül. Rokonság, családszervezet A zártnak tekinthető falvakban fokozott jelentősége volt a rokoni kötelékeknek. Fontosságuk megmutatkozott a szűkebb és tágabb értelemben vett családi életben, a jeles alkalmakkor csakúgy, mint a munkavégzések idején. A nagycsaládi életformára általában jellemző, hogy az egy házban élők a vérségi kapcsolaton túl gazdasági egységként is funkcionálnak; a családszervezet egyben munkaszervezet is. A család társadalmi súlyát igazolja, hogy a falu közösségébe nem egyénként, hanem valamelyik család tagjaként illeszkedhetett be az egyes ember. Méhkerék társadalmában igen fontos szerepe volt a rokoni kapcsolatoknak, a vérségi kötelékeknek. A rokoni szálakat a harmadunokatestvéri szintig tartották számon. Az egyes rokoni fokozatok egyben a kapcsolattartás szintjét is jelentették. Jól kimutatható ez a sajátosság a jelentős családi események - például házasságkötés, keresztelő, temetés - során, amikoris a távoli rokonság is jelen van, részesévé válik az adott eseménynek. A lakodalom fontos szerepet játszott és játszik napjainkban is a közösség, a család életében. Máig élő szokás Méhkeréken, hogy a lakodalomba a harmadunokatestvérg illik meghívni valamennyi rokont. A rokoni fokozatok szintjére ugyancsak rávilágít a családban bekövetkező halálesetet követő gyász időtartama. Az elhunyt hozzátartozóért közvetlen családja - házastársa, gyermeki, testvérei - egy évig; a közelinek számító rokonok - akiket másodunokatestvéri szintig számítanak - fél évig; a távoli rokonok hat hétig viseltek gyászt. Egyes adatközlők szerint századunk elején a közvetlen szomszédok is felvették rövid időre a gyászt. Az 1930-as évekig a méhkeréki családok általában nagy számúak voltak, amely tényből következik az is, hogy igen kiterjedt rokonsággal bírt a falu közösségének valamennyi tagja. A rokoni kapcsolatok szélesedését ezen túlmenően a falun belüli házasodás, a lokális endogámia is biztosította. Lássunk néhány példát, hogyan értelmezik az első világháború évtizedében született falubeliek a család fogalmát: 136