A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Nagyné Martyin Emília: A magyarországi román népi hímzések
A magyarországi román népi hímzések funkciójú textília (pl. díszlepedő, szekrénycsík) fehérhímzéseiben való megjelenésére. A keresztszemes öltéssel kialakított motívumokat gyakorta egészíti ki az abrosz szegése felett körben húzódó szálszorításos díszítmény. Az abroszok mindig két szélből varrottak voltak. A vászonszélek összeillesztése egyaránt történhetett azsúrozással illetőleg a varrt csipke változatos öltésmódjaival. Az abroszokon a horgolt csipke volt a leggyakrabban alkalmazott összeillesztési mód és szegélydísz. Századunk közepétől terjedtek el a román közösségekben is a száröltéssel, egy-két szín különböző árnyalataival, később pedig változatos színekkel kivarrt, általában vízszintes vezetésű hullámvonalra épített növényi ornamensekből álló díszítmények. Az oldalnézetes virág (tulipán, rózsa) és levélcsokor motívumokkal díszített abroszokon a színezés szabályos ismétlődése, valamint a szegélyek színes slingeléssel történő beszegése a jellemző. Bár ezek az új darabok lényegesen színpompásabbak, kidolgozásukban, technikájukban messze alulmúlják a korábbi abroszok finomságait. A dísztörülközőkön érvényesül leginkább a szőtt és hímzett motívumok együttes alkalmazása. Ennek egyik módja, hogy a szőtt geometrikus mintázatú motívumsorral díszített törülközőt vagdalásos, laposöltéses, szálszorításos technikával és lyukhímzéssel kialakított, a szőtt mintával harmonizáló színekkel és formákkal szegik. Általánosan jellemző a törülközők esetében a szőtt mintával összhangban lévő hímzett szegélydíszítés, amelyben erőteljesen érvényesülhetett az egyéni izlés, így egyaránt találunk ezek között szépen megmunkáltakat és kevésbé esztétikus darabokat. Azok között a törülközők között, amelyeken egyaránt alkalmazták a szövés és a hímzés díszítésmódját, kell megemlítenünk a feketével hímzett törülközőket is, amelyek a halál beálltakor a tükör letakarására szolgáltak. Ezeken, a növényi ornamensü szőtt díszítményt a subrikált szélmotívumot, a keresztszemes technikával kivarrt madár és kereszt alakzatot harmonikus egységgé olvasztja a fekete szín alkalmazása, valamint a szegélydíszként megjelenő rececsipke. Leggyakoribb hímzőeljárás a törülközőkön a keresztszemes hímzés, amely szinte mindig a szőtt motívumokat másolja általában megtartva azok színvilágát is. Leginkább két-három színt alkalmaztak a geometrikus, csillag, szív, inda formájú motívumok ki varrásakor. Jellemző a piros-kék, a kék-sárga, illetőleg a lila-sárga-kék színek együttes megjelenése a törülközők keresztszemes hímzésein. Gyakoriak a növényi elemek (levelek, indák, virágok) is, mint ismétlődő elemek a díszítősorban. A hullámvonalban kivarrt sormintában a centrális szerkesztésű, fölülnézetes virágok színei már elütnek a szövésnél általánosan használt színektől, jellemzővé válik több szín (bordó, lila, rózsaszín, zöld) együttes felhasználása. A törülköző elvágott, keskeny széleinek szegése általában kirojtozással, kötött rojtokkal, keskeny azsúrral vagy cakkos hurkolással (azaz slingeléssel) történt. Szinte mindig található rajtuk egyszínű keresztöltésekkel hímzett monogram. Amennyire jellemző sajátossággal rendelkeznek a kétegyházi szőtt abroszok, ugyanolyan specifikus elemeknek tekinthetők a méhkeréki, egyértelműen törülközőtartóra szánt, keresztszemes hímzéssel díszített törülközők. Ezeket a húszas-harmincas évektől készítették, díszítő funkciójuk egyértelműen kiderül abból, hogy a törülköző alja díszített, és központi motívuma a felső, visszahajtott felületén található. Az apró, sűrű öltésekkel kivarrt felület általában egy tőből induló, gazdag szerkezetű és színezetű virágkompozíciót ábrázol, amelyben nem érvényesül a szimmetriára törekvő szerkesztő elv. A virágcsokor hímzése a piros- rózsaszín-kék-sárga színek számtalan árnyalatának felhasználásával történt. Ezek a sokszínű, de mégis harmonikus színhatású dísztörülközők a hazai 239
