A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Szatmári Imre: A középkori Csorvás és temploma

Szatmári Imre A másik lelőhely az előzőtől északkeletre van, s az említett folyómeder alacsonyabb északkeleti partján húzódik. Mindössze 60-80 méter széles területét csupán 600 méter hosszan tudtuk követni a békési útig, de északnyugati irányban nem ismerjük teljes kiterjedését. A harmadik lelőhelyet egy újabb, az előzőnél szélesebb folyómeder választja el a második lelőhelytől. Ez a meder is ÉNy-DK-i irányban halad a második lelőhely északkeleti szélénél, a meder északkeleti partja viszont még az első lelőhely partvonulatánál is magasabb valamivel. Ezen a parton 100-140 méter szélességben és kb. 500 méter hosszúságban lehetett követni a lelőhely területét, azonban kiterjedését a növényzet miatt sem délkeleti, sem északnyugati irányban nem lehetett felderíteni (5. kép). Mindhárom lelőhely területén gyűjthetők Árpád-kori és késő középkori edénytöredékek, de a korábbi korszak leletanyagát csaknem mindenütt elfedi a késő középkor kerámiaanyaga. Nem volt ugyan módunk ez ideig pontosan feltérképezni a középkori település teljes kiterjedését, a részleges terepbejárási adatok alapján mégis egyértelműen megállapítható, hogy a késő középkori falunak Árpád-kori előzménye is volt, s a település az egész középkor folyamán egymáshoz közeli folyómedrek partjait foglalta el. Azt is tudjuk, hogy a falu templomát vélhetően a központi helyen, az egyik folyóág délkeleti partjának legmagasabb pontján építették fel. Abban sem lehet lényegében semmi kétség, hogy ezen a területen valóban a mai település középkori előzménye, az oklevelekben emlegetett Csorvás feküdt. Ezt bizonyítja egyrészt több - nyilvánvalóan szájhagyomány útján fennmaradt, s a múlt század második felében feljegyzett - írásos adat, másrészt igazolják a Harruckern-domínium, az I. katonai felmérés és minden bizonnyal Huszár Mátyás térképi ábrázolásai is. Az utóbbi negyed században végzett régészeti terepbejárások szintén azt igazolják, hogy Csorvás határában nincs több középkori faluhely. Biztosnak vehető tehát, hogy itt volt a középkori Csorvás. A térképek tanúsága és a terepbejárások tapasztalata szerint szervesen a falu környezetéhez tartozott a Hajdú-völgy széles, a település környezetében több ágra szakadó folyómedre. Az egymással szemben lévő folyópartokon elterülő falurészeket nyilvánvalóan hidak kötötték össze. A hidakat is felhasználva, a templom mellett - vagyis a falu központján keresztül - haladt a Békést Orosházával közvetlenül összekötő országút. Ezen például Szeged és Nagyvárad felé, a falutól pedig kb. 4 kmre keletre lévő másik jelentős országúton Arad és Szolnok felé lehetett a leggyorsabban eljutni (1-5. kép)P Az ásatásra 1997. június 2-13. között került sor.

74 Több időt sajnos az ásatást megelőzően sem tervezhettünk a feltárásokra, így az kezdettől fogva csak szondázó jellegű lehetett. A rendelkezésünkre álló két hét alatt célunk a templom és a templom körüli temető részleges feltárása volt, de elsősorban a templom épületéről igyekeztünk minél több Az aradi út a közelben a legjobb állapotban a Telekgerendás és Gerendás települések közötti közigazgatási határvonal mentén maradt meg. Ide esik egyébként a középkori Gerendás falu helye is {MRT IV/3. Telekgerendás 12/14. sz. lelőhely). Vö. még: II. katonai felmérés Sect. 57. Col. XL. (MTA Régészeti Intézete térképtára, ltsz. T 1548., МММ fotótára, negatív ltsz. 50.703)., Magyarország földrajzinév-tára II. Budapest, 1980. 9, 20. és térképmelléklete. Ásatási dokumentáció: МММ Rég. Ad. 2231-1998. Rajzok: МММ Rég. Ad. 2222-1997, 2223-1997, 22261997. Ásatási fotónegatívok: МММ fotótára ltsz. 59458-59541. Diapozitívok: МММ fotótára ltsz. 2434624402. Leletanyag: МММ ltsz. 97.3.1-97.3.67. A lelőhelyen előkerült leletek fotónegatívjai: МММ fotótára ltsz. 59732-59769, 59824. - Vö. még: Békés Megyei Nap 1997. június 13. 1, 5. oldal., Békés Megyei Hírlap 1997. június 14-15. 3. oldal., Békés Megyei Nap 1997. június 21. 11. oldal.. Szatmári Imre: Ásatás a középkori Csorvas területén. Csorvási Híradó VIII. évfolyam 7. szám, 1997. július hónap, 3. oldal., Szabad Föld 1997. augusztus 19. 4. oldal., Békés Megyei Nap 1997. szeptember 6. 7. oldal., Szatmári 1997/b. 10-12. 94