A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Szatmári Imre: A középkori Csorvás és temploma

Szatmári Imre Csorvással. Ekkor ugyanis a Mogyorósfecskés tartozékát képező Csorvásegyháza pusztát Teleki Varjasi János és Bizerei János kapta meg.

7 A nem sokat emlegetett 1466. évi adat alapján mindössze Csánki Dezső jegyezte meg azt, hogy ezen a környéken lehetett egy ilyen nevű puszta is, de inkább kissé délebbre, s ezt Csanád megyéhez számították.

8 Borovszky Samu Orosházától délnyugatra képzelte el Csorvásegyháza pusztát. Szeremlei Samu a helyet Csomorkány, Orosháza és Apáczakuta közötti területre határozta meg, s ez alapján Széli Márta is erre a környékre helyezte.

10 A lokalizáció azonban meglehetősen bizonytalan, hiszen a Csanád megyei besorolás önmagában nem igazán utal erre, mivel az 1456. évi oklevél például a Chorwas nevű birtokrészt ugyancsak Csanád megyei pusztaként említette. A jelek szerint tehát semmi sem indokolja az 1466. évi adat különválasztását a többi Csorvásra vonatkozó XV. századi említéstől. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy ugyanazt az egyébként ebben az időben Csanád megye területére eső birtokrészt az 1450-es és 1460-as években két néven, Csorvás (Chorwas) és Csorvásegyháza (Chorwaseghaza) alakban is emlegették. Ennek oka abban kereshető, hogy a település egy időre pusztává lett, s területét lakói átmenetileg elhagyták. (Az 1456. és 1466. évi oklevél egyaránt pusztákat említ.) A korábban templommal is rendelkező, de valamilyen oknál fogva átmenetileg vagy véglegesen elnéptelenedett települések neve ugyanis a XIII. századtól kezdve az ott egyedül árválkodó templomra utalóan nem egyszer -egyház, -egyháza utótagot kapott. Ebben az esetben tehát a két elnevezés is jelenthette ugyanazt a birtokrészt, amely az említések idején ugyan puszta volt, de korábban lakott, sőt templommal is rendelkező település lehetett. Területileg és időben is közel eső példa erre Kondoros és Nagyszénás középkori előzményének 1403. évi, Kondoroséghaz és Zenaseghaz névalakú említése. " A XVI. század elején, 1508-ban ismét előfordul Csorvás említése: ekkor Ábránffy János több más Békés megyei birtokrésszel együtt Csorvást (Chorwas) is zálogba adta Haraszti Gergelynek.

14 A század folyamán egyre többször találkozunk a településsel a különféle iratokban, számadásokban. 1532-ben Ajtósi Bradach Miklós végrendeletében említették Chorwas-t.

15 1552-ben öt, 1553-ban tizenhárom, 1556-ban huszonhat, 1560ban tizenöt, 1562-ben harminchat, 1564-ben pedig huszonkilenc kapu után fizetett a falu adót, de olyanok is voltak, akik nem tudták az adót sem megfizetni. Az 1550-es években és az 1560-as évek elején Ábránffy Boldizsár, Ábránffy István, Békessy Péter, Nagy Balázs, Pejkés Péter, Székely Márton, Székely Miklós és Szterzenkovics Mátyás illetve annak özvegye volt itt birtokos.

17 Mindegyik földesúr külön bírót nevezett ki magának. 7 Csánki 1890. I. 649., Jankovich 1983. 112, 68. jegyzet., Körös-Tisza-Maros-köz. 1996. 82. 8 Csánki 1890.1.649. 9 Borovszky 1897. 121. 10 Szeremlei 1901. 316-317., Széli 1940. 169. 2. kép 30, 178. Ugyanezen a véleményen lehetett Jankovich Dénes is, amikor a két XV. századi okleveles adatot egyaránt Csorvásra vonatkozóan sorolta fel. (Jankovich 1983. 112, 68. jegyzet.) Feltételesen így veszi Blazovich László is. (Körös-Tisz.a-Maros-köz 1996. 82.) Korábban ő szintén Orosházától északkeletre, vagyis a középkori Csorvás irányában helyezte el az 1466. évi említésü Csorvásegyházát, bár ebből a szempontból Borovszky Samu adatára való hivatkozása pontatlan. (Blazovich 1985. 71-72, 137. 94. jegyzet.) 12 Györffy 1963. I. 497-498., Kristó 1970. 24., Kristó 1981. 34-35., Kristó 1983. 450-455. 13 Veress 1938. 6., Kristó 1981. 54. 14 Haan 1866. 28., Haan 1870/b. 136., Karácsonyi 1896. I. 218-219, III. 15., Kristó 1981. 76. 15 Haan 1878.51. 16 Karácsonyi 1896. 11.69. 17 Haan 1866. 28., Haan 1870/a. 154., Karácsonyi 1896. II. 69-70., Maday 1960. 121. 84