A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Szatmári Imre: A középkori Csorvás és temploma

A középkori Csorvás és temploma 1559-ből ismerjük például a csorvási bírók közül Bakó Demetert, Bonczos Benedeket, Kondorossy Gergelyt és Pogány Pétert.

18 1560 augusztusának végén Nagy Balázs {Blasii Nagh) mellett Kondorossy Gergely (Gregorius Kondorossy) még mindig bíró volt, s ismét találkozunk Bakó Demeter, Bonthos Benedek nevével, valamint Pogan Péter özvegyének említésével.

19 A török kincstári összeírás szerint 1557-ben Csorváson 30 ház állt, az 1563-1564. évi megyei portaösszeírás szerint pedig 29 porta volt a településen. 1563-ban a faluban 57 családot írtak össze, ebből a lakosság számát Karácsonyi János 285 főre becsülte. A lakosok között Bereczky, Juhos, Vasky neveket találunk ekkor. Gyula török kézre kerülése (1566) után a település élete töretlennek látszik. 1580-ban például Ábránffy Jánosnak 16, Ábránffy Farkasnak pedig szintén 16 jobbágya volt itt. Még ekkor is találkozunk a Bakó, Bereczky, Juhos, Kondorosy, Pogány és Vasky nevekkel. A lakosság tehát lényegében megmaradt 1566 után is eredeti összetételében. Ezt bizonyítja a gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi török összeírása is, amely a békési náhijébe eső Csorvás faluban 125 illetve 147 családot sorolt fel név szerint.

23 A földesúri adók és tizedek családonként fizetett átlaga 1567-ben 240, 1579-ben pedig 442 akcse volt.

24 Jelentős volt a településen lakók földművelése a XVI. század folyamán. Az 1559. évi tizedjegyzék szerint például Csorvás 14 simándi köböl búzát és 4 köböl árpát adott. A gyulai uradalom 1560. évi urbáriumában is szerepelt a falu, ekkor Ciorwas és Cyorvas névalakban.

26 1562-ben 52 jobbágynak volt itt vetése, s összesen 112 kalangya és 17,5 köböl búzát, illetve 7 köböl árpát fizettek tized fejében.

27 1563-ban a gyulai vár számára fizettek: búzából 364,5 kalangyát és 2 kaszált boglyát, árpából 12, zabból pedig 0,5 kaszált boglyát, valamint méhek tizede illetve azok megváltása után összesen 42 dénárt, továbbá 15 dénár kereszténypénzt.

28 Az 1560-as évek elején Csorvás is olyan asztagrakó hely volt, ahol például 315 kalangyából raktak gabonaasztagot.

29 Csorváson ugyan a juhtenyésztést aránylag visszaszorították a növénytermesztés kitűnő feltételei - így fordulhatott pl. elő, hogy 1563-ban a faluban alig negyedannyi juhot tartottak, mint a lélekszámban kisebb településnek számító Vésztőn -, mégis ugyanebben az évben a Vácon elvámolt marháik száma igen jelentős, összesen 185 volt. Ezt a 185 csorvási marhát Tinos János két részletben vámoltatta el, egymást követő két napon. 1563. augusztus 28-án 91 marha után 4550 akcse, augusztus 29-én pedig 94 marha után 4700 akcse vámot fizetett.

30 Ebben az időben Csorvás a megyei búzatermelésben is előkelő helyet foglalt el: Kondoros után a második helyen állt.

31 Karácsonyi 1896. II. 70. Veress 1938. 322. Karácsonyi 1896. II. 69., Kristó 1967. 87., Kristó 1981. 131. Csipes 1976. 80., Kristó 1981. 125. Haan 1870/b. 198., Karácsonyi 1896.

1. 233, 253, II. 69-70. Káldy-Nagy 1982. 168-172. Káldy-Nagy 1982.26. Csipes 1976. 82. Veress 1938. 327-328. Karácsonyi 1896. II. 70. Csipes 1976. 85. Csipes 1976. 30. Csipes 1976. 35., Káldy-Nagy 1968. 32-33, 56-57., Káldy-Nagy 1982. 26. Csipes 1976. 52-53. 85