A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Szatmári Imre: A középkori Csorvás és temploma

BMMK 20 (1999) 83-145. A KÖZÉPKORI CSORVÁS ÉS TEMPLOMA - Szatmári Imre A mai Békés megyei Csorvás község középkori előzményéről az írott források csak a XV. századtól kezdődően szolgáltatnak adatokat. Felmerült ugyan egy korábbi említés lehetősége is, de ezt a későbbi kutatások nem erősítették meg. Haan Lajos ugyanis a Váradi Regestrum egyik - általa tévesen 1217. évi, helyesen viszont 1221. évi - bejegyzésében szereplő de villa Curbei falut a Békés megyei Csorvással azonosította, holott az a mai Biharnagybajom környékén keresendő.

1 Ezt az azonosítást tehát Csorvás szempontjából elvethetjük. Csorvás neve a régi magyar csórva "homok" jelentésű szó -s képzős származéka. Az első biztos említéssel V. László király (1440-1457) 1456. május 12-én Budán kelt oklevelében találkozunk. Ebben a király Hunyadi Jánosnak adományozza több más birtokkal együtt a Csanád megyébe eső Chorwas pusztát is, amely ekkor a szentandrási uradalom részét képezte. Az oklevél szövege azonban hivatkozik arra, hogy a felsorolt birtokok már Zsigmond király adományozása óta Hunyadi János tulajdonában voltak, ilyen formán Csorvás története az írott források alapján legalábbis Zsigmond király uralkodásának (1387-1437) utolsó időszakáig, az 1430-as évekig visszavezethető. Az 1456. évi adományozás tehát megújította a mintegy két évtizeddel korábbi birtokbavételt. Két évvel később, 1458-ban Mátyás király adományozása révén Gerlai Ábránffy Tamás jut tulajdonhoz az immár Békés megye területére eső Csorvás nevű birtokon is, így az a gerlai uradalom része lett.

4 1469-ből ismerjük Csorvás {Chorwas) elsőként említett lakosát, Kis Kelemen jobbágyot, kinek a gyulai heti vásáron Maróthy Mátyás tisztjei elvették kocsiját és lovát.

5 1471-ben említették Chorvas Elekes Gergely nevű bíráját, aki jelen volt a budai Szűz Mária prépostság szentetornyai beiktatásán.

6 A XV. századi oklevelek között van egy 1466-ból való, amelyben szerepel egy Chorwaseghaza nevű puszta is, de ezt az adatot történészeink eddig nem azonosították teljes mértékben az előbb említett adatokkal is jelzett birtokrésszel, vagyis a középkori Haan 1866. 27., Haan 1870/a. 153., Karácsonyi-Borovszky 1903. 136, 138, 260. Nr. 286 (101)., Györjfy 1963. 507 (Görbej címszó). 2 Kiss 1988. I. 342. 3 Karácsonyi 1887. 35-36., Borovszky 1896. 117., Kristó 1967. 42-47., Kristó 1981. 69-71., Jankovich 1983. 112, 68. jegyzet. - Egyes feldolgozások szerint Zsigmond király 1436-ban adományozta e területet Hunyadi Jánosnak. {Karácsonyi 1881. 116-117. és Csánki 1890. 659. az évszámot csak hozzávetőlegesen megjelölve., Blazovich 1985. 110, 150. 102. jegyzet, 174 - az utóbbi helyen 1435 szerepel., Zalai 1995. 5-6.) 4 Haan 1870/b. 78., Karácsonyi 1896. I. 218-219., Csánki 1890.

1. 649., Kristó 1967. 41., Kristó 1981. 52. 5 Haan 1870/b. 81., Karácsonyi 1896. I. 202., Csánki 1890. I. 649. - Az utóbbi két helyen 1467-re vonatkoztatva. 6 Haan 1866. 28. (elírva: 1171 szerepel)., Haan 1870/b. 89., Csánki 1890. 1. 649. 83