A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Domokos Tamás: Adatok Doboz (Kettős-Körös völgye) felső-pleisztocén malakofaunájához és őskörnyezeti viszonyaihoz két sekélyfeltárás alapján

Domokos Tamás cserépgyárai, árkai (85-87 mBf ). Békés és Mezőberény feldolgozott feltárásai már igazi folyóvölgyiek a maguk 84-85 mBf értékükkel. Ez utóbbiakhoz csatlakozik a következőkben ismertetésre kerülő két dobozi sekélyfeltárás, amelyeknek felszíne megközelítően 84.3, illetve 85.5 mBf érték, és a felszíni üledékek 1.8, illetve 2.5 m vastag összletét tárják fel. Az összletek feldolgozásával az volt a célom, hogy Mollusca-faunájuk alapján rekonstruáljam az egykori környezeti viszonyokat, illetve megpróbáljam megállapítani az üledékek biozónáját,biokronológiáját. 2. Mintavétel, feldolgozás A felszínközeli üledékek vizsgálatára 1986-ban nyílt lehetőség, amikor is műtárgyat építettek a Dobozt Vésztővel összekötő műút közelében az Óvári-csatornán, illetve vízvezetéket fektettek a Gerla-Marói-erdő és a műút között (1. ábra). Az Óvári-csatorna bevágása 180 cm mélyen tárta fel a főleg vízi és kevés amfibikus fajt tartalmazó üledékeket. A rétegsor makroszkopikus tanulmányozása után a bolygatatlan 3-as jelű rétegből juthattam molluszkumhoz (2. ábra). Innen két, egyenként 5 kg-os mintát tudtam csak feldolgozni az infúziós lösz alsó (180 cm - 3/1-es minta) és felső (80 cm - 3/2-es minta) részéből. Sajnos a nagyon kompakt fekete agyagos iszap dezaggregálását nem sikerült megoldani a hagyományos héjkímélő technológiákkal. Egyébként ezen a gyűjtőhelyen még az agyagos infúziós lösz feldolgozásához is híg hidrogénperoxidot kellett használni A Gerla-Marói-erdőnél egy 250 cm mély aknát alakítottak ki az erdőbe vezető műút mellet. Ennek a feltárásnak a falából - a rétegsor makroszkopikus tanulmányozását követően - a rétegzettségnek megfelelően öt különböző mélységből 5 kg-os mintát vettem a következő közökkel: 0-50, 50-140, 140-210, 210-240 illetve 180-190 cm (3.ábra ). A minták szárítása, áztatása és peroxidozása után kapott szuszpenziót 0.8 mm lyukbőségű szitán mostam át. A szárítást követően meghatároztam az ép vagy töredékes héjakat a korábbi dolgozatom szellemében (DOMOKOS, T. 1984 ). A meghatározásokat SOÓS, L. (1943), LOZEK, V. (1964), RICHNOVSZKY, A. PINTÉR, L. (1979), KERNEY, M. P. et al. (1983), KROLOPP, E. - SÜMEGI, P. (1992, 1993), GLÖER, P. - MEIER-BROOK, С (1994), DOMOKOS, T. (1995) alapján végeztem el. A nevezéktan tekintetében FÜKÖH, L. et al. (1995) munkáját vettem alapul. 1995-ben KROLOPP ENDRE (MÁFI) revideálta a meghatározott taxonokat. A revideáláson kívül külön köszönettel tartozom neki a rétegteni besorolás miatt kritikus Vertigo fajok nagy türelmet és tudást igénylő meghatározsért. JOACHIM GERBER-nek (München) a Valloniák revíziójáért, PETRÓ EDÉ-nek (Budapest) a Pisidiumok meghatározásáért tartozom köszönettel. A meghatározott 1274 tételnyi molluszkum a Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba) Mollusca gyűjteményében került elhelyezésre. 6