A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Bondár Mária: Rézkori és kora bronzkori településmaradvány Gyomaendrődön

Bondár Mária zék peremtöredéke (3. kép 7); vörösesbarna, vastag falú, kopott felületű hombár oldaltöredéke (3. kép 8); rózsaszín és bordó kovapengék (3. kép 10-11). Ltsz.: 91.2.206-210. A 13/12. szelvény humusz alatti részéből származó, objektumhoz még nem köthető, valójában a 6. gödör felső részéből származó leletek (30-60 cm): világosbarna, rövid, ívelt nyakú hombárok töredékei (4. kép 4, 12); világosbarna szűrőedény oldaltöredéke (4. kép 8); barnás színű, füles szűrőedény oldaltöredéke a fül indításával (4. kép 10); vöröses színű, seprűdíszes fazék oldaltöredéke (4. kép 13); vörösesbarna, nagyméretű fazék oldaltöredéke a fül indításával (8. kép 3); világosbarna, egyenetlen besimításokkal ellátott hombár oldaltöredéke (4. kép 17); vöröses színű hombár oldaltöredéke (5. kép 3); szürke, kopott felületű, kettős csonka kúpos testű, kisméretű tál válltöredéke (5. kép 5). Ltsz.: 91.2.304-314. A 13/20. szelvényben, 30-60 cm közötti mélységben, egy csomóban kerültek elő bronzkori cserepek: szürke, vékony falú, kisméretű bögre peremtöredéke (4. kép 1); szürke, kissé duzzadt peremű tál peremtöredéke (4. kép 2); világosbarna színű, kisméretű tál peremtöredéke (4. kép 3); szürke, fényezett felületű, rövid nyakú, fordított csonka kúpos testű tál peremtöredéke (4. kép 5); szürke, vékony falú, kopott felületű fazekak oldaltöredékei (4. kép 6-7, 14-16); szürke, fényezett felületű fazék fültöredéke (4. kép 11); világosbarna, egyenetlen besimításokkal ellátott hombárok oldaltöredékei (5. kép 1, 4); szürke, kissé fényezett felületű, fordított csonka kúpos testű tálak aljtöredékei (5. kép 6, 810); szürkés színű fazekak aljtöredékei (5. kép 7, 11). Ltsz.: 91.2.454-463. Az Endrődön előkerült bronzkori leletanyag egységes képet mutat, kevés edényformából áll, s az edények felületkiképzésében megmutatkozó eltérésektől eltekintve gyakorlatilag díszítetlen kerámiát látunk. A formák összességükben azok az általános kora bronzkori edénytípusok, amelyek önmagukban nem kultúraspecifikusak. Az edények nem a fazekasság "csúcstechnológiájával" készült termékek. A korai bronzkoron belül az Endrőd 161. lelőhelyen talált leleteket a makói kultúrába soroljuk annak ellenére, hogy a lelőhelyen a makói kultúra sokszor egyedüli meghatározójaként elfogadott belső díszes tál maradványa nem került elő. A legtöbb edénytöredék itt is, mint a kora bronzkori telepeken általában, a különböző típusú, nem túlságosan jó minőségű tálakból származik (4. kép 2-3, 5-7, 14-16; 5. kép 5-6

t 8-10; 6. kép 3; 7. kép 1-7, 10-11; 8. kép 1). Jellegzetesnek tekinthetők a duzzadt peremek (4. kép 5; 7. kép 1, 5, 7, 10; 8. kép 1) illetve a vállán kissé megvastagított agyagból készített tálak (7. kép 4). A makói kultúra különböző edénytípusaival, így a tálakkal is, legutóbb Kulcsár G. foglalkozott részletesen. Az edények készítési technikájáról szintén rövid összegzést adott, s az egyes típusok legfontosabb előfordulási helyeit ugyancsak összegyűjtötte.

12 A tálak után a legtöbb edény töredék a fazekakból származik (3. kép 7; 4. kép 11, 13; 5. kép 2, 7, 11; 8. kép 2^; 9. kép 1; 10. kép 1-2); ezt követi a hombárok (3. kép 6, 8; 4. kép 4, 12, 17; 5. kép 1, 3-4; 7. kép 8; 8. kép 8) előfordulása. Az általános kora bronzkori edényformák közül a makói kultúra jellegzetes edényének tekinthető az a füles fazék, amelynek két oldalán a fület hangsúlyosra, szinte bordaszerűre simították el (8. kép 2). Ez a sajátosság más lelőhelyeken és más tárgytípusoknál is megfigyelhető. A makói kultú" Ecsedy 1988. 16., Bondár 1995. 237., Csányi 1996. 48. 12 Kulcsár 1997. 24-31. 13 Szénáxzky 1988. 9. kép 3., Bondár-Matuz-Szabó 1998. 14. kép 4. 50