A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Bondár Mária: Rézkori és kora bronzkori településmaradvány Gyomaendrődön

Rézkori és kora bronzkori településmaradvány Gyomaendrődön ra tesszük. Ez az időszak az, amelyet a rézkorkutatás sokáig a középső rézkori bodrogkeresztúri és késő rézkori badeni kultúra közötti "hiátusnak", vagy a késői SalcutaHunyadihalom időszaknak határozott meg. Kalicz N. újabb kutatásai nyomán e korszakot ma már protobolerázi horizontnak nevezzük. Ezt a kulturális egységet Kalicz N. a korábban balatoni csoport III néven ismertetett leletanyagból mindössze néhány éve különítette el.

8 Az eltelt rövid idő alatt a lelőhelyek száma újabb lelőhelyekkel gyarapodott,

9 s területe is egyre kiterjedtebb lett. Az Endrőd 161. lelőhely kevés, jellegzetes késő rézkori leletanyagáról tehát megállapítható, hogy az a badeni kultúra egészen korai (kialakuló) időszakába, az ún. protobolerázi horizontba tartozik. Bronzkor 6. gödör.

10 A 13/12. és 13/13. szelvényben nagyjából kerek, 140 x 120 cm-es gödör volt. Alja teknőszerű. Mélysége a mai felszíntől 145 cm. A leletek főleg a gödör betöltésének fölső részén, 30-60 cm között, és 90 cm mélyen egy kisebb területen koncentrálódtak. A gödör betöltése 90 cm-ig fekete, keményre iszapolódott, alatta pedig állatjárásokkal szabdalt, sárguló föld volt. Leletanyag: szürkésbarna színű, alján és oldalán egyenetlenül átlyuggatott szűrőtál alsó részének töredéke (6. kép 1); világosbarna, vékony falú, díszítetlen korsók oldal töredékei (4. kép 9; 6. kép 2; 7. kép 12; 8. kép 5-7); szürke, vékony falú, helyenként fényezett felületű, nagyméretű tál aljtöredéke (6. kép 3); szürke, duzzadt peremű, kisméretű tál peremtöredéke (7. kép 1); barna, rövid nyakú, kisméretű tál peremtöredéke (7. kép 2); világosbarna, vállánál erősen duzzadt, kisméretű tál peremtöredéke (7. kép 3); szürke, belső oldalán helyenként fényezett felületű, duzzadt vállú tálak peremtöredékei (7. kép 4, 10); világosbarna, eredetileg fényezett felületű, rövid, ívelt nyakú, fordított csonka kúpos testű tálak töredékei, az egyiken kis kerek bütyökkel (7. kép 5-7; 8. kép 1); szürkés színű, másodlagosan megégett, vastag falú, ívelt nyakú hombár peremtöredéke (7. kép 8); barnás színű, kisméretű bögre oldaltöredéke a fül helyével (7. kép 9); szürke, fényezett felületű tál rövid hurkafüle (7. kép 11); világosbarna, kopott felületű, füles fazék peremtöredéke - a fül két oldala élesen eldolgozva (8. kép 2); világosbarna, kopott felületű fazék díszítetlen oldaltöredéke (5. kép 2); világosbarna, finoman seprűzött fazék oldaltöredéke (8. kép 4); szürke, simított nyakú, hasán durvított felületű hombár oldaltöredéke (8. kép 8); barnásszürke színű, kissé ívelt, rövid nyakú, fordított csonka kúpos testű, egyfülű fazék (10. kép 2) és hasonló fazék töredéke (10. kép 1); világosbarna, rövid, ívelt nyakú, eredetileg kettős fordított csonka kúpos testű, lekerekített vállú, kétfülü, hasán seprűzött fazék. Az utóbbinak a teste másodlagos égés következtében erőteljesen deformálódott (9. kép 1). Ltsz.: 91.2.231-247, 91.2.315-323. A 13/13. szelvény 1. ásónyomában objektumhoz még nem köthető, valójában a 6. gödör helyéről származó leletek (0-30 cm): világosbarna, ívelt nyakú hombár peremtöredéke (3. kép 6); vastag falú, másodlagosan megégett, égés közben erősen deformálódott fas Kalicz 1991. 375, 380. 9 Bánffy-Bíró-Vaday 1997., Bondár-Matuz-Szabó 1998. 9-15. {{)

Jankovich 1997. 17. ábra 49