A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Csobai Lászlóné: A gyulai románok nemzetiségi életének néhány jellemzője a letelepedés utáni két évszázadban

Csobai Lászlóné összesen 60 lakost választottak a nép képviselőivé. Ez volt Gyula városa első képviselőtestülete.

14 A román anyanyelvű lakosság fokozatos növekedését jól mutatják a statisztikai adatok. Egy 1852-ben végzett hivatalos felmérés (az 1850-51. évi birodalmi népszámlálás és egyházi források alapján) szerint:

15 Népesség összesen Magyar Román Német Egyéb és ismeretlen Magyar-Gyula 12646 8904 2548 300 894 Német-Gyula 3558 294 970 2242 52 Együtt 16204 9198 3518 2542 946 Az országos népszámlálások csupán 1880-tól mutatják a népesség etnikai megoszlását, amely szerint Gyula lakossága:

16 Év Népesség Magyar Román Német 1880 18046 12103 2608 2124 A következő népszámlálásig, azaz 1890-ig a román anyanyelvű népesség létszámát tekintve a statisztikai adatok kisebb növekedést mutatnak, amely után fokozatos csökkenés tapasztalható egészen 1920-ig, majd ezt követően a népesség létszámának zuhanásszerű csökkenése mutatkozik.

17 Év Népesség Magyar Román Német 1990 22446 17640 2608 1658 1910 24284 19808 2540 158 1920 24908 21723 2300 732 1930 25241 23468 1304 295 1941 25169 24101 531 303 Scherer Ferenc: I. m. I. köt. 345. p. Szabó Ferenc: Békés és Csanád megyék nemzetiségi statisztikája a század közepén. Békési Élet 1980. 3. sz. 287. p. Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most, Gyula, 1858. 109. p. szerint akkoriban 3887 román lakosa volt Magyargyulának (vagy a két Gyulának). Ezt elfogadta Scherer Ferenc (i. m.) is. 16 Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára. 3. Békés megye. Bp. 1993. 62. p. 17 Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára: i. m. 62. p. 372