A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Csobai Lászlóné: A gyulai románok nemzetiségi életének néhány jellemzője a letelepedés utáni két évszázadban

A gyulai románok nemzetiségi életének héhány jellemzője... Trianon után, a két világháború közötti időszakban a magyarországi román nemzetiség megfogyatkozott létszámban, értelmiségi réteg nélkül maradt. Román görögkeleti parókiáit nem egyesíthette erősen szervezett püspökséggé. Felekezeti iskoláinak működését a legtöbb helyen szüneteltetni volt kénytelen az épületek állapota, illetve a tanerők hiánya miatt. 1920-tól a gyulai kisrománvárosi görögkeleti felekezeti iskola is kénytelen volt működését szüneteltetni egészen 1945-ig Az egyház által irányított és terjesztett román anyanyelvi kultúra a minimálisra csökkent. A Romániától elszigetelt hazai románsághoz lényegesen kevesebb sajtótermék jutott el. Önmaga nem rendelkezett saját sajtótermékkel, könyvkiadással. Valamennyi művelődési egyesülete közül csak a Gyulai görögkeleti ének- és dalegylet mintegy fél évszázadon keresztül igyekezett közvetíteni az anyanyelvi kultúrát. Ebben a korszakban a magyarországi románok elveszítették azt az etnikai hátországot, amit számukra a Körös menti románság jelentett. A románok kisközösségei azután egyre zártabbá és elszigeteltebbé váltak. Emiatt azután megőrizték nyelvüket, de az a fejlődéssel nem tartott lépést. Őrizték, erősen kötődtek a népi hagyományokhoz, szokásokhoz, amelyek valamelyest erősítették identitástudatukat, de ugyanakkor elindult az erős asszimilálódás folyamata. A gyulai románok művelődési egyesületei A Görögkeleti Román Egyház viszonylagos önállósága mellett mindvégig megőrizte tekintélyét a művelődésügyben és befolyását az írásbeliség terjesztésében. A művelődés területén kisugárzó ereje volt a régióban. Mindenesetre az alföldi és erdélyi, valamint a havasalföldi nagyobb szellemi központok mint Arad, Temesvár, Nagyvárad, Nagyszeben, de nem utolsósorban a moldvai Tasi is hatással voltak a gyulai románok művelődésére. Az említett központokban tanult román görögkeleti lelkészek, tanítók legjobbjai részt vettek a román nyelvű oktatásban, művelődésben és annak terjesztésében. Tevékenységük révén a gyulai románság megőrizte anyanyelvét, kulturális hagyományait. A jelesebbek tanítottak, önálló folyóiratot indítottak,

18 művelődési egyesületeket szerveztek és irányítottak.

19 Mindezekhez a görögkeleti egyház adta az anyagi és erkölcsi támogatást. Az egyház segítségével egyre több román nyelvű könyv, kalendárium és sajtótermék jutott el a gyulai románsághoz. A művelődést és a szórakozást szolgáló különféle egyletek, körök a XIX. század utolsó negyedétől kezdve jöttek létre. A gyulai román lakosság nemzeti kisebbségéhez való tartozása elsősorban a görögkeleti egyházhoz való ragaszkodásában, másodsorban művelődési egyesületei, életében való részvételében nyilvánult meg. Jelentős művelődési egyesületeik a "Békés gyulai Román városi Olvasókör", valamint a "Német gyulai kis román városi Olvasókör" voltak, melyek a XIX. század 80-as 20 éveiben alakultak meg. A Gyulai Nagyrománvárosi Olvasókör 1886-ban alakult. Tagjai között voltak magyarok is, akik városi alkalmazottak voltak, de zömében módos román Hozzájárulás ( Tanulmányok a magyarországi románokról). Csobai Lászlóné: Román nemzetiségű művelődési egyesületek a Dél-Alföldön. Állami Gorkij Könyvtár. Bp. 1988. 49-64. p. Hozzájárulás: I. m. Munkácsy Mihály Múzeum Román Történeti Gyűjtemény Luminatorul L. sz. R. 95. 1.1. 373