A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Csobai Lászlóné: A gyulai románok nemzetiségi életének néhány jellemzője a letelepedés utáni két évszázadban

A gyulai románok nemzetiségi életének héhányjellemzője... A gyulai románság száma, aránya az önkormányzatban 1848 előtt Békés megye 1715. évi újjászervezése során a megye vezetőit, tisztviselőit - mivel a megye középkori nemességének utódai kevés kivétellel kihaltak - más megyékből kellett idetelepíteni. A gyulai németek betelepítése után, hogy megkíméljék őket a magyargyulai elöljáróság zaklatásaitól, Harruckern János György külön bírót rendelt számukra, és a határt is felosztotta. Ennek következtében több mint százhúsz évre a város is kettészakadt /1734-1857/. A város kisebb nyugati része ahová a németeket telepítette le, Német-Gyula néven önálló mezővárosi jogállást kapott.

9 A román ajkú lakosság a város keleti részén telepedett meg, ahol a katolikus és református magyarság Magyar-Gyula néven képezett önálló várost, ennélfogva a románok szintén a magyar-gyulai elöljáróság alá tartoztak.

10 A Magyar-Gyulán letelepedett román ajkú lakosság a már említett templomalapítással fokozatosan kialakította a görögkeletiek által lakott részt, amelyet Nagyrománvárosnak, később temploma védőszentjének nevéről Szent Miklósról, Miklósvárosnak is neveztek." Tehát Magyar-Gyula határain belül kialakult a románok által lakott Nagyrománváros. Először 1790-ben, az ellenreformáció jegyében addig félreszorított magyar reformátusok és a román görögleletiek kérésére, számarányuknak megfelelően, a római katolikusok mellett helyet kaptak az elöljáróságban. 1784-ben választottak először román anyanyelvű, görögkeleti vallású esküdtet, Nyikora Éliást. 1790 után a lakosok számarányának megfelelően a 6 katolikus esküdtön kívül 3 református és 3 görögkeleti vallású foglalt helyet a mezővárosi tanácsban.

12 A XVIII. század végére Német-Gyula "Körösön túli" részére is fokozatosan telepednek be román anyanyelvű görögkeletiek. A statisztika szerint Német-Gyulán 1833-ban 124 házban 917 román lelket számláltak.

13 A Német-Gyulán letelepedett román ajkú lakosság 1834-ben kérvényezte egy görögkeleti templom építésének engedélyezését. Az engedélyt megkapták, és felépítették templomukat. így Német-Gyulán belül a román ajkúak által benépesített részen fokozatosan kialakult a Kisrománváros, amelyet később Krisztinavárosnak is neveznek. Német-Gyulán a görögkeletiek csupán két helyet kaptak a tanácsban. 1808-ban választják meg az első görögkeleti bírót, Nyikora Pétert . Nagyapjának, Nyikora Istvánnak II. Ferdinánd császár 1627-ben nemesi rangot adományozott. Nyikora /Nicoará/ Péter, annak a Moise Nicoarä-nak /magyarosítva Nyikora Mózesnek/ az édesapja, aki 1785-ben született Gyulán, s aki a magyarországi román vallási egyenjogúsítás élharcosa és egyben mártírja volt. 1830-ban a Magyar-Gyulára kivetett 30 újoncot a vallási arányok szerint állították ki: 15 katolikust, 9 reformátust és 8 görögkeleti vallásút. A későbbiekben, 1844-ben, a választásra összegyűlt magyar-gyulai lakosok a vármegye végzése szerint közakarattal 30 római katolikust, 15 reformátust és 15 görögkeletit, 9 Scherer Ferenc: I. m. 1. köt. 282. p 10 Scherer Ferenc: I. m. II. köt. 282. p 11 Teodor Misaroç: I. m. 126.p. 12 Scherer Ferenc: I. m. I. köt. 345. p. 13 Scherer Ferenc: I. m. I. köt. 422. p. 371