A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Csobai Lászlóné: A gyulai románok nemzetiségi életének néhány jellemzője a letelepedés utáni két évszázadban

Csabai Lászlóné spontán letelepülést követő szervezett magánföldesúri telepítés fő időszaka 1718-tól 1746-ig tartott. Ekkor elsősorban Bihar és Arad megyéből románok is jelentős számban költöztek a mai Békés megye területére. Az eddigi kutatások alapján megállapítható, hogy a románok által is lakott különböző települések román lakosságának névanyaga sok esetben azonos a mai Románia területén lévő (Arad illetve Bihar megyei) települések névanyagával.

3 A gyulai görögkeleti egyházi anyakönyvek bejegyzései is jelzik a betelepülő románok, vagy azok elődeinek előző lakhelyét.

4 Ezek mellett a szájhagyomány is megörökítette a román anyanyelvű lakosság származási helyét. Az első megyei összeírások is tükrözik a visszatelepült és letelepített lakosságon belül a románok jelenlétét. 1722-ben kb. 800 lakosa volt Gyulának, ebből 150 román vagy szerb ortodox. Az első német betelepítés után 1730-ban Gyulán összesen 116 magyar, 100 német és 34 román család élt. A román lakosság nemzeti kisebbségként betöltött szerepe elsősorban a görögkeleti egyházhoz való szoros és folytonos ragaszkodásában nyilvánult meg, különösen a nemzetiségi tudat kialakulása előtti időszakban. A családonként betelepült vagy visszatelepült, illetve szervezett földesúri kezdeményezésre letelepített román anyanyelvű lakosság szinte letelepedésével egyidőben megalapította görögkeleti egyházközségeit. A legkorábban megalapított egyházközségek közé tartozik a gyulai, amely az egyház tulajdonában lévő források alapján 1695-ben már létezett.

6 .Az egyházközség 1792-ig a nagyváradi vikariátussághoz, majd az aradi püspökséghez tartozott. 1864-től a görögkeleti román egyház különvált a szerb pátriárkától és független román érsekséggé alakult, melynek hatásköre az összes magyarországi hívekre kiterjedt.

7 Az egyház volt hosszú időn át az egyedüli intézmény, amely összefogta és irányította a kisebbséget, különösen az egyházi függetlenség és önkormányzat kivívása után A román ortodox egyház egyszerre vált az egyházi és a világi anyanyelvi műveltség hordozójává. Fontos szerepet vállalt az egyházi felekezeti iskolák alapításában, fenntartásában. A görögkeleti felekezeti iskola egyik legfontosabb feladatának az anyanyelvi kultúra fenntartását, ápolását és terjesztését tekintette. A román anyanyelvű népesség növekedését a megyei összeírások mellett az egyházi anyakönyvezések révén is nyomon követhetjük. A Magyar-Gyulán letelepedett román anyanyelvű lakosság 1721-ben a várral szemben, fából épített templomot. 1727-ben a régi templom helyén téglából ujtemplomot építettek, majd 1808-ban az előbbitől délre építettek új templomot, melyet 1825-ben fejeztek be.

7 A gyulai görögkeleti egyháznál az anyakönyvek vezetését 1695-től rendszeresítették. Az 1720-as években kialakult gyulai Kisrománvároson, amely Németgyula nyugati részének egy szigetszerű pontjára telepített román lakosságból alakult, templomukat 1834ben építették. Az anyakönyvezést viszont csak 1864-től rendszeresítették. 3 A Magyarországi Román Ortodox Egyházak Gyűjteménye Levéltára, Anyakönyvek. Gyula 4 A Magyarországi Román Ortodox Egyházak Gyűjteménye Levéltára, Anyakönyvek. Gyula 5 Scherer Ferenc: Lm. 290. p. Ez kb. 170 román lakost jelentett. ь Teodor Misarof Din istoria comunitatilor bisericesti ortodoxé romane din R Ungarä. Cärtile "Dunärea" Tankönyvkiadó. Bp. 1990. 125. p 7 Teodor Misuro§ I. m. 126. p * Teodor Misaroç: I. m. 143. p. 370