A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Tészabó Júlia: Játékgyár a századfordulón. Az Első Magyar fa- és mechnée játékszergyár, Bártfa–Békéscsaba története 1884–1904–1910

Játékgyár a századfordulón áru gyár Részvénytársaság néven. Az igazgatótanácsban jelentős helyi személyiségek kapnak helyet. (Az alaptőke: 150 000 korona., Werther 60 000-et kap részvényekben.) Werthernek a kereskedelmi részleg vezetése lesz a feladata, a műszaki vezető egy mérnök, egyébként az Országos Tulipán Egyesület ügyvezető igazgatója. Az új részvénytársaságról a Magyar Ipar is beszámol a helyi lapnál részletesebb igazgatótagsági listát közölve, s itt találkozhatunk újból a sógor, a jelentős iparművész, Faragó Ödön nevével is. A tudósítás a Werther féle Első magyar fa és mâchée játékszergyárat "az effajta czikkekben a legnagyobbnak" tartja Magyarországon - pedig csak 50 körüli munkáslétszámmal rendelkezett! -, s mint írja, az átalakulás után a termékek körét fém és műszaki cikkek gyártásával is ki akarják bővíteni. A Honi Ipar szerint a termékbővítés elsősorban játékszerek, francia babák, fémjátékok irányába mutat, bár említi a műipari cikkek gyártása felé való nyitást is. A gyár már részvénytársaságként szerepel a Mihók-féle Compass 1908/9-es kötetében, budapesti székhellyel. 1909-ben a kereskedelmi miniszter a Werther féle gyárnak adott kedvezményeket az Rt-re ruházta át. A hanyatlás A gyár részvénytársasággá alakítása, a tulajdonos megváltozása talán valóban gazdasági, működési szempontok alapján történt, de nem zárható ki, hogy Werther akkor már beteg volt, hiszen 1909 május 6-án a Békés megyei Közlönyből hosszas betegséget követő halálának híréről értesülhetünk. Életműve a részvénytársasági kezelés során lassan elsorvadt, a segélyezési kérelmek nem találtak meghallgatásra. A Mihók-féle Compass 1909/10-es kötetében, - persze már Werther neve nélkül - szerepel ugyan új budapesti székhellyel, de 1910 júliusában a gyár már felszámolás alatt állt. Gyors hanyatlásában nyilván nagy szerepe volt Werther halálának, aki szakértelmével és ügybuzgalmával a legnehezebb időszakokban is életben tudta tartani, fel tudta hívni rá a figyelmet, újítani tudott. A részvényeseknek mindez nem volt olyan fontos, "nemtörődömségük" gyorsította a hanyatlást. 1910 szeptemberében a gyárat az összes géppel, felszereléssel és a hozzá tartozó lakóházat is eladásra kínálják, az árukészlet kiárusítása is - "minden elfogadható áron" vagyis áron alul - hamarosan megtörténik. A gyár teljes felszámolásának kimondása 1910. április 14-én történt meg. 48 Az épület és a telek eladása azonban még sokáig húzódik, és nagy politikai vihart is kavar Békéscsabán. A Wertherrel kötött szerződésben a telket a város örökbe adta a gyárosnak, s azt látják, hogy "a várostól kapott telket és építési anyagot most más árulja". Ennek az esetnek a tanulságai azért borzolták a kedélyeket, mert a városban ekkoriban megtelepedni kívánó gyárak - éppen a játékgyár példájából okulva - már nem örökbe kapnák meg a telket, ami nagy felzúdulást, és a vállalkozók visszalépését eredményezte, így egy új gyár számára Áchim L. András képviselő javaslatára odaítélt ingyentelket éppen az ő javaslatára visszavesznek, mert, mint Áchim mondta: "Azóta megtudtam, hogy a megbukott játékgyár telkét, melyet ugyancsak ingyen engedett át annak idején a község, a tulajdonos eladta 50 000 koronáért. Az ilyen példákon okulni kell." Ez is kis adalék a hazai iparpártolás meglehetősen sok furcsasággal tűzdelt történetéhez, aminek a játékipar is élvezője és egyben elszenvedője volt. Mihók-féle Compass, 1910/1911.11. 782. 361