A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Tészabó Júlia: Játékgyár a századfordulón. Az Első Magyar fa- és mechnée játékszergyár, Bártfa–Békéscsaba története 1884–1904–1910

Játékgyár a századfordulón cessziós motívumkincs megjelenését. A kocsi egyszerű, körbefíírészelt elemekből készült, ahogy a lovak is, mindkettő kerekekre szerelve. A figurák is ezzel a technikával készültek, a kép alapján elképzelhető, hogy a fejük papírmaséból volt. (Valószínűleg tévedésből, ezt a játékszert mutatja 1906-ban a Wessely milánói szereplését méltató The Studio is. " Érdekes, hogy a bemutatott játékok nem tartalmaznak esztergált elemeket, pedig ez későbbi játékszereinek fontos megmunkálási technikája volt. Módunk van szinte egyidőben készült hegybányai Wessely munkákkal összehasonlítani a békéscsabaiakat, mivel a karácsonyi kiállítás kapcsán bemutatja őket a Magyar Iparművészet Éber László cikkéhez kapcsolódva: azok jóval egyszerűbbek, kevesebb elemből épülnek fel és több kézi faragású elemet tartalmaznak - megfelelve az iskolában rendelkezésre álló munkaerő felkészültségének.

43 A gyár számára azonban a szakmai sikert nem kísérte anyagi siker. Bár bíztak a szakértők is abban, hogy a játékok népszerűek és kelendőek lesznek, úgy tűnik, ez nem valósult meg. Mint a korábban említett cikk írja: "Az értékesítés a közönség előítéletei s a régi formákhoz való ragaszkodása miatt nehezen ment." A legnagyobb sikerek közepette a gyár megint az anyagi csőd határára kerül, továbbra is problémái vannak a munkások képzésével, a nagyra törő terveknek a realitások szabnak gátat. A termelés nem növekszik, mint erről a gyár sorsát továbbra is figyelemmel kísérő Honi Iparból értesülhetünk, s a városban erősödő munkásmozgalom is sztrájkokkal nehezíti az új üzemek működését. A szokásos úton, a városi közgyűléstől Werther már nem tud segélyt kapni, mert az "a kegyelemkenyéren és örökös szubvenciókkal" tengődő gyárnak "igen bölcsen" nem szavazta meg.

44 Megindul ugyanaz a folyamat, mint Bártfán, a gyáros pénzhiánnyal küzd, a város pedig szembeszegül, az állandó támogatást nem vállalja tovább. Pedig Werther valóban törekvő: utazásai révén építi kapcsolatait, növeli exportját, bővíti áruinak skáláját is. A Magyar Korona Országainak gyáripara című 1906-os kiadvány 10. kötetébe felsorolják a gyár által ebben az időben készített játékszereket: fa- és mâchée játékokat, hintalovakat, faragott állatokat, felöltöztetett babákat, bábukat. Ettől az évtől hirdetéseket jelentet meg, szerepel az Iparvédelem с lap játékbeszerzési ajánlólistáján, s mint hazai ipari üzem, 1906-tól használhatja a védőjegyet is. Továbbra is részt vesz az Iparművészeti Társulat kiállításain, de úgy tűnik, Wessely már nem dolgozik neki. Jelentős szereplése az 1906-os milánói kiállításon nemzetközi hírnevet is szerez a gyárnak. Az ott bemutatott játékanyagot már új tervező, sógora

45 Faragó Ödön, az iparművészeti iskola tanára készítette a helyi lap szerint.

46 Ezekről a játékszerekről sajnos semmilyen fotó vagy rajz nem került elő. Faragó egyébként is jelentős szereplője volt a milánói kiállításnak, bútoraival és a kiállítás enteriőrjének megtervezésével voltjelen. (A The Studio cikke dicsérőleg említi installációit, de a cikkhez közölt fotón, mint említettük, Wessely egy korábbi békéscsabai játékszere szerepel.) A játéktervezést valószínűleg csak rokona felkérésére vállalta, s nem is szerepel a munkásságát ismertető anyagokban ezirányú tevékenysége. Pedig, ha nem is biztosan ugyanez az anyag, de Faragó tervezte "magyaros stílű" csabai játékok "hatalmas kollekciója" itthon is bemutatásra került, a 4-The Studio 1906.308. 43 Magyar Iparművészet, 1905. 22-24. 44 Békés megyei Híradó 1905. máj. 26. '"' 1906. márciusában vette feleségül Fischer Irént, a zalaegerszegi Faragó Béla gyáros lányát, Ödön testvérét. 4|S Békésmegyei Közlöny, 1906. máj. 20. 359