A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Tészabó Júlia: Játékgyár a századfordulón. Az Első Magyar fa- és mechnée játékszergyár, Bártfa–Békéscsaba története 1884–1904–1910
Játékgyár a századfordulón A városi tanács segélyezési szándékai és a fejlesztés támogatására irányuló törekvései jó célt szolgáltak, hiszen a gyár nemzetközi sikereket is fel tudott mutatni: 1900-ban szerepelt a párizsi világkiállításon és ezüstérmet nyert, Bécsben pedig aranyérmet a kiállítási Erzsébet kereszttel. Ez utóbbi hír kapcsán említik először a gyár teljes, új nevét a helyi sajtóban, bár nem pontosan, mint Werther Hugó és társa bártfai bábú és játékszer gyárát, és itt szerepel először Werther neve is. A kereskedőcsaládból származó, 1876-ban született Werther Hugó tanulmányait apja üzletében és németországi játékgyárakban folytatta, s ezeket későbbi pályája során is évenként felkereste. E kapcsolatai révén állandóan fejleszteni tudta termékeit és el tudta juttatni azokat a nemzetközi piacokra is. A gyár a város büszkesége, mint ez Arányi Dezsőnek 1901-ben megjelent, a korabeli Bártfát bemutató könyve is tükrözi: "legszebb a bártfai gyermekjátékszer gyár, mely állandóan 60-70 munkást foglalkoztat és államsegélyt kap... a játékszerek versenyeznek a külföld leghíresebb hasontermékeivel ..." - írja. 21 A bártfai gyártelep hosszú évekre az újonnan létrehozott városi műmalmok és a keretes fűrész mellett a város legkiemelkedőbb müipari létesítménye. 22 Arányi részletesen leírja elhelyezkedését - ami - leszakadva a malom gépi erejéről most már igen szerencsésnek mondható, mivel a vasúthoz közel, főút mellett volt. Erről képet nyerhetünk egy Bártfa leégéséről tudósító cikkhez mellékelt térkép alapján is. A tűzvész a gyárat egyébként épségben megkímélte. 23 Werther számára, mint más kortárs üzemek számára is, az értékesítés megszervezése nagy megterhelést jelentett. Fontos szerepet játszott ebben a nemzetközi és hazai kiállításokon való részvétel és a nagy- és kiskereskedelemmel való kapcsolatfelvétel. Már 1899 szeptemberében részt vesz a Nemzetközi Gyermekvédő Kongresszushoz kapcsolódó kiállításon gyermekjátékaival. Jelentős siker volt, mint már említettük, az 1900-as párizsi világkiállításon való részvétel és díj, valamint a bécsi kiállításon nyert aranyérem. Családi kapcsolatait kihasználva Eperjesen apja üzletében is elhelyez egy lerakatot, de más kereskedők is említik hirdetésükben a Werther-féle játékárut. Nagykereskedő cégekkel is keres és talál kapcsolatot, ilyen a Bettelheim Miksa féle cég, mely a vasútállomásokon lévő üzleteiben árulta termékeit, és a jelentős játékkereskedő cég, Fröhlich és Tsuk, melynek 25 éves jubileuma kapcsán 1904-ben említik, mint hazai beszállítót a Werther-féle gyárat. 24 Werther üzletpolitikája szorosan kapcsolódott a honi ipart támogató, a század első éveiben megerősödő mozgalomhoz, s mindkét nagykereskedelmi cég mintegy reklámfogásként kiemeli, hogy a hazai ipar termékeit - s így magyar játékszert - forgalmaz. Hogy ezek a termékek mennyire voltak képesek a külföldi áruval vetélkedni minőségben és mennyiségben, erről nincs sok adatunk. A Bettelheim-féle cég mindenesetre nemcsak a meglévő árukból válogatott, hanem a termékek megjelenésébe is beleszólt, ez derül ki amikor beszámol a bártfai gyárral való együttműködéséről. A felvásárlás érdekében Bettelheimék utasításainak megfelelően "tökéletesítették" áruikat, s ezek, mint a cég képviselője megállapította, már annyira versenyképesek, hogy nemcsak a vasútnál, hanem a 21 Arányi Dezső: Bártfa-Bártfafürdő Bp. 1901. 93-94. 22 vö. Tóth Sándor. Sáros vármegye monográfiája. Bp. 1912. 3. köt. 468. 23 Bártfa pusztulása. Vasárnapi Újság, 1902. 398. 24 Honi Ipar, 1904. okt. 15. szám. 7-8. 353
