A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)
A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez dapártnak más ellenzéki párttal nem kellett mérkőznie, tehát az adatok általában az ellenzék erejét is mutatják.) Békésen az első fordulóban a Kisgazdapárt jelöltje a szavazatok 33,77%-át kapta, a második fordulóban Szakács Andor 53,78%-ot (mint láttuk, Szakács győzelme a Kisgazdapárté is volt). Gyulán a szavazatok 35,72%-át, Szeghalmon 39,31%át a kisgazdapárti szavazatok adták. A megyében a Kisgazdapárt - a békési pótválasztás nélkül - 10609 voksot szedett össze, ami az összes megyei szavazatok számának 15,01 %-a. Az Alföldön Békés megyéből származott a nyílt szavazású kerületekben leadott kisgazdapárti szavazatok 16,64%-a, országosan 7,4%-a. 27 (Az ellenzéki pártok közül a megyében az SzDP az összes szavazatok 13,7%-ával nem sokkal maradt el a Kisgazdapárttól, az Orosházán induló Kossuth Párt az összes szavazatok 5,46%-át szerezte.) A Kisgazdapárt szervezeteinek kiépülése, agitációs munkája az 1931-es választásoktól Az 1931. évi országgyűlési választások után a Kisgazdapárt igyekezett szervezeti befolyását azokra vidékekre is kiterjeszteni, ahol ez eddig a megalakukása óta eltelt rövid idő miatt nem volt lehetséges. 1931 őszétől 1933 végéig a megye legtöbb településén megalakult a Kisgazdapárt helyi szervezete. A községi szervezetekre támaszkodva kiépültek a kerületiek, ezek részvételével kibővítették a megyeit. Először természetesen azokban a járásokban indult el az aktív szervezőmunka, ahol már rendelkeztek helyi csoporttal. Szeghalmon 1931 novemberében bontott zászlót a párt. 1932 januárjában Füzesgyarmaton és Köröstarcsán rendeztek alakuló gyűlést. A januári szervezőmunka eredményének számít a békéscsabai szervezet megalakulása, a korabeli sajtó szerint "igen nagy taglétszámmal." A párt szervezeti térhódításának menetét adatok hiányában pontosan megrajzolni egyelőre nem tudjuk. Úgy tűnik, 1932 tavasza a csendes, de annál szívósabb pártépítés időszaka volt. A gazdasági válság legmélyebb szakasza erre az esztendőre esett, ami ösztönzőleg hatott a parasztság kormánnyal szembeni elégedetlenségére, s ezáltal az ellenzéki kisgazdapárt szervezésére is. De előmozdíthatta a pártépítés sikerét az is, hogy a hatóságok több településen az ellenzéki pártok közül inkább elnézték bizonyos keretek között a Kisgazdapárt szervezkedését, mint például a Szociáldemokrata Pártét. 1932 nyaráig oly nagymértékben növekedett a párt szervezeti befolyása, hogy a júniusban megválasztott megyei választmányban 21 Békés megyei község helyi szervezetének, és sajátos módon 22.-ként egy Csanád megyeinek, Magyarbánhegyesnek képviselői foglalhattak helyet." A dokumentumból kiolvasható, hogy az akkori közigazgatási beosztás szerint a Vesd össze: Tóth, 1982. 69-70. Az ide vonatkozó adatokat lásd: Független Kisgazda, 1931. november 19.; 1932. január 24. Szeghalmon elnök: Kuruczkó Mihály gazdaköri elnök, ügyvezető elnök: Szeghalmy Gyula földmunkásköri elnök. Alelnökök: Ambrus Lajos gazdaköri alelnök, Boruss M. Bálint, Cs.Nagy Imre, Kígyós Imre földmunkásköri elnök, Hegyesi I. Imre, Sándor Lajos ipartestületi alelnök. Magyar Alföld, 1932. június 26. Elnök: Bartolf Márton (Mezőberény). Alelnökök: Zsilák Mihály (Békéscsaba), Krisnyák Pál (Szarvas), Varga Zsigmond (Vésztő), Kovács Pál (Békéscsaba). Pártigazgató: dr. Forray Lajos (Békéscsaba). Titkárok: Patay András és Saguly János (Békéscsaba). Pénztáros: Darida Károly (Békéscsaba).Ellenőrök: Bohus M. György és Kiiment Z. András (Békéscsaba). Választmányi tagok: Békéscsaba: Aradszky György, Bagyinka György, Botyánszky Mihály, Drienyovszky János, dr. Gyöngyösi János, Kaczkó János, Kovács András, Laczó János, Meliskó János és Varga Mihály; Békés: Balogh Imre, Kovács 339
