A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)

Kocsor János békési, a gyomai, a szeghalmi járásra a szervezeti befolyás teljes egészében kiterjedt, a szarvasi járásban csak olyan kisebb faluban nem volt képviselet, mint Csabacsűd. A szervezeti befolyás a legkisebb a gyulai járás nagybirtok uralta községeiben, és az orosháziban volt, amely utóbbiban a járási székhelyen az ellenzéki parasztság körében a Kossuth Párt nagyobb befolyással bírt. A teljes kép érdekében azonban rögtön megjegyezzük, hogy ugyanannak az újságnak híradása szerint, amelyik a megyei választmány névsorát közreadta, csak a következő hónapban alakult meg Gyomán a Kisgazdapárt. A Körösladányban, 1932 decemberében, a két hónappal korábban elhalálozott Gaál Gaszton emlékére rendezett gyűlésről szóló jelentéséhez a főszolgabíró hozzáfűzte: "Jelentem végül, hogy a Független Kisgazdapártnak Körösladány községben nincs is pártszervezete".

30 Nem valószínű, hogy a járás vezető tisztségviselője ebben az ügyben tévedett volna. Ezek a példák arra figyelmeztetnek bennünket, hogy esetlegesen olyanok is helyet kaptak a választmányban, akiknek a településén még nem bontott zászlót hivatalosan a párt. A párttagság létszámát a megyében források híján megállapítani nem lehet. Egy sajtóforrás szerint Békéscsabán 1932-ben 7000 fő volt a Kisgazdapárt tagjainak száma. Ez az adat azonban több okból is hihetetlennek tűnik.

31 A pártba való belépés a legtöbb esetben nem egyénileg, hanem csoportosan, gazdakörök, olvasókörök útján történt. Mezőberényben a Gazdakör és a Földmunkás és Törpebirtokos Olvasókör, Békésen jórészt a Kisgazdakör és a Népkör tagjaiból került ki a párt tagsága, Vésztőn a Kisgazdakör és a Földművelő Munkásegylet vezetői és tagsága szervezetileg beléptek a pártba, Gyulán a 48-as Körnek volt köszönhető a párt helyi szervezetének a megszületése, "mely területileg egyedül volt és nem minden eredmény nélkül kisgazdapárt" 2 A helyi szervezetek magját adó gazdakörök mellé a legtöbb településen csatlakoztak a parasztság alsóbb rétegeit tömörítő olvasókörök (népkörök, földmunkáskörök), amit a parasztság többségét foglakoztató azonos problémák tettek lehetővé. Féja Géza szerint Békést, Gyomát és Gyulát a kisgazdák és az agrárproletárság együttműködése, közös politikai frontja jellemezte.

33 B. Szabó István a Békési Hírlap 1932. január 5-i számában a birEndre, Mészáros Imre, Mucsi Imre, Sebestyén Mátyás, Szabó Gábor, B.Szabó István, Szűcs Imre, dr.Varga István és Vas Lajos; Békéssámson: Tóth István; Csorvús: Sebestyén András; Endrőd: Frolyó István, Hanyecz Vincze, ifj. Kovács Frigyes, Szabó Elek és dr. Tóth István; Füzesgyarmat: Czeglédi Imre, ifj.Daru István,, Dékány Imre, Gacsári Ferenc, id.Sári József, Szőke János.Tóth Zsigmond, és Túri Károly; Gyomu: Kruchió Lajos, Pikó Béla, Szilágyi Mihály és Tiba András; Gyula: dr.Csete József, Fábián András, Metz József és Saal József ; Kondoros: Látkóczy Imre, Bertók András; Köröstarcsa: Bernáth Gusztáv, Gaal Antal, Mező László, Tóth László; Körösladány : F.Nagy János, Sánta Mihály; Kétegyháza: Dávid János; Mezőberény Eiler Mihály, Filó Sámuel, Pilisi Márton, Rocskár János, Schultz József, és Szabó Árpád; Magyarbánhegyes: Fazekas Ferenc; Nagyszénás: Mengyik János; Öcsöd: Szabó Ferenc; Pusztaföldvár: Rajki Sándor; Szarvas: Borgulya Pál, Darida György, Janurik András, Sonkoly János; Szeghalom: Ambrus Lajos, Kruchió Mihály, Szeghalmy Gyula, Zsiba Gyula; Tótkomlós: Asztalos András, Lehoczky Pál,és Paulik János, Vésztő: Balogh József, Csüllög Gergely, Eszláry István, Gönczy Béla, Kiss Gergely, Kiss György, Krucsó Sándor, Marhás István, Pardi István, Turbucz Ferenc és Varga József 30 Magyar Alföld, 1932. július 23.; BML Főisp. ir. 1509/1933. Jelentés a Körösladányban Gaál Gaszton emlékére tartott gyűlésről. 31 Független Kisgazda, 1932. június 19. Az újság által közölt adat az 1930-as összes keresőnépesség 30%-a, és az őstermelő keresőlakosság több mint 72%-a lenne. n Magyar Alföld, 1932. július 16. 3

" Féja Géza: Viharsarok. Bp. 1937. 340