A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)

A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez Gyulán 1931 májusának elején alakult meg a párt helyi szervezete. A Békésmegyei Hírlap május 12-i száma már a megyei pártválasztmány előző napi gyulai megalakításáról tudósít. A gyűlésen részt vett 21 eleki gazda is, akik községük nevében bejelentették csatlakozásukat a Békés megyei szervezethez. Az összejövetelt dr. Csige-Varga Antal nyitotta meg. A szervezkedés szükségessét így indokolta:" A nagyobb bajok elejét veendő, hogy a közeli választások készületlenül ne találjanak bennünket - sürgős szükség van a szervezkedésre, hogy a Gaál Gaszton vezérsége alatti kisgazdapárt zászlója alatt sikeres küzdelemben indulhassunk." A Kisgazdapárt tömegbázisáról szólva kifejtette, hogy az államhatalomtól legkevésbé függő helyzetben a kisgazdák vannak, " ezért támaszkodik a Gaál Gaszton-féle ellenzéki párt elsősorban a kisgazdákra, de ez nem jelenti azt, hogy a többi társadalmi osztályokat elhanyagolja, sőt azoknak érdekeit éppúgy szívén viseli, mint a gazdákét". Persze nem ilyen ideologisztikus megfontolásból képezte a birtokos parasztság a párt fő bázisát, hanem mert érdekeik érvényesítése céljából a pártszervezést ők kezdeményezték, és az irányításukkal ment végbe. Amiért idéztük, az az, mert úgy gondoljuk, hogy kiolvasható belőle egyes értelmiségiek csatlakozásának egyik indító oka: a birtokos parasztságban látták azt a fő erőt, amely szembe tud szállni a kormányzattal az ország demokratizálása, a gazdasági gondok megoldása érdekében, miközben épségben hagyja a hagyományos kispolgári értékeket. A megyei pártválasztmány vezetőinek az újság által közölt névsorában egy békési (Megyeri Sándor) kivételével mindenki gyulai, akik az értelmiséghez tartoztak (Elnök: dr. Schiffert Ferenc, alelnökök: dr. Csete József, dr. Hirmann Ferenc, Megyeri Sándor, ügyvezető igazgató: dr. Csige-Varga Antal). Ez jelzi ennek a rétegnek megélhetése, neveltetése, környezete révén a parasztsághoz kötődő tagjainak a pártszervezet létrehozásában játszott fontos szerepét. 1931. május 25-én alakították meg a párt gyulai kerületét 150 ember jelenlétében, a vezérszónok a "párt egyik alelnöke" volt. Az egykorú sajtó szerint: "lelkesedés nem volt és így komolyabb ellenzéki megmozdulás sem." A lap tudósítása szerint a "gyűlésen elhangzottak a jelenlévő szociáldemokratáknak sem tetszettek, akik a nekik felajánlott pozíciókat sem fogadták el."

20 A későbbiekben látni fogjuk, hogy máshol rendezett kisgazdagyűléseken is vettek részt szociáldemokraták, de - amennyiben hiteles a Kisgazdapárttal szemben erősen ellenséges hangvételű cikk híradása - erről az egy esetről tudunk, amikor számukra pozíciókat ajánlottak volna fel. Hogy ez megtörténhetett, az talán a sajátos gyulai viszonyokkal, a többi településtől eltérő, azoknál kisebb paraszti, és szélesebb iparos réteget magában foglaló társadalmi szerkezetével magyarázható. * Mint láttuk, a Kisgazdapárt tavaszi szervezőmunkáját már az országgyűlési választásokra való felkészülés jegyében folytatta. Ezt szolgálták a kerületi választmányok megalakítása Vésztőn és Gyulán, holott e körzetekben máshol csoportja nem volt. A három, szervezettel rendelkező kerületben a következő jelölteket indították: a békésiben Megyeri Sándort, a helyi szervezet elnökét, a szeghalmiban Varga Zsigmond, jogász-terménykeBékésmegyei Hírlap, 1931. május 27. 337