A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)

Kocsor János reskedöt a gyulaiban Csete Gyula, volt polgármestert. A Tiszántúlon csak Bihar előzte meg Békés megyét a maga hat kisgazdapárti képviselőjelöltjével.

21 A választások előtt nem maradtak el a helyi hatóságok biztosító intézkedései. A főispán értekezletet hívott össze a karhatalmi erők elosztására vonatkozólag. Igénylésére katonaság szállta meg Mezőberényt, Békést, Endrődöt, Gyomát, Orosházát, Szarvast. Békéscsabát és Gyulát rendőri és csendőri egységekkel erősítették meg.

22 A választási küzdelem különösen Békésen volt éles. Már a kisgazdapárti jelölt kiválasztásánál voltak bizonyos ellentétek "... a legutóbbi választások alkalmával úgy B. Szabó István (a pártszervezetnek, majd a megyeinek is későbbi elnöke , a szerz.), mint Megyeri Sándor jelölt akart lenni. E felett a kisgazdakör tagjai úgy határoztak, hogy jelöltjük Megyeri Sándor lesz, B.Szabó István pedig vonuljon vissza"- olvasható pár héttel később.

23 A párt szimpatizánsai számára így is több jelölt ajánlkozott. A résztvételhez szükséges ajánlások összegyűjtéséért Megyerin kívül indult Szakács Andor független jelölt, a kisgazdapárthoz közálló programmal, Soós Sándor, szintén FKgP programmal, Dobránszky Béla egységes párti, és Takács József, az SZDP országos vezetőségének tagja. Soós Sándor - Takács Józseffel együtt - ezen az előzetes erőpróbán kiesett, ami arra utal, hogy a szavazati joggal rendelkezők körében komoly erő nem állhatott mögötte. A június 28-án tartott választás szoros eredményt hozott: Dobránszky 3620, Szakács Andor 3567, Megyeri 3375 szavazatot kapott. Megyeri népszerűtlenségének a jele, hogy a parasztság alsó rétegeinek kormányellenes érzelmű tagjai megállapíthatóan nem rá, hanem Szakács Andorra adták voksukat.

25 Kiesése után a helyi szervezet elnöke feladta ellenzékiségét, s az Egységes Párt jelöltje mellett agitált. Az ellenzéki érzelmű parasztság B.Szabó vezetésével Szakács Andor mögött sorakozott fel. "Nekünk, akik rendületlen ellenzéki érzülettel viseltettünk a kormány iránt, legfőbb célunk volt, hogy a kormánypártot minden lehető alkotmányos eszközzel megbuktassuk, és az ellenzéki népakaratot érvényesítsük" - írta egy félév múlva B. Szabó.

26 A korábban Megyerire szavazók közül a Szakács-párthoz csatlakoztak, többen. A július 6-án megtartott pótválasztáson Szakács Andor győzött 5621 szavazattal Dobránszky Béla 4829 szavazatával szemben. A független jelölt győzelme a Kisgazdapárté is volt. Szakács Andor egy év múlva belépett a pártba. ( Megyeri Sándort 1932-ben kizárták a községi és a megyei választmányból, mire belépett az Egységes Pártba. A helyi szervezet új elnöke B.Szabó István lett.) A másik két kerületben a párt jelöltjei alulmaradtak az Egységes Párttal vívott küzdelemben. A szeghalmiban gr. Pongrácz Jenő 5882, a gyulaiban Temesváry Imre 6118 szavazatával szemben Varga Zsigmond 3964-et, illetve Csete Gyula 3270-et szedett öszsze. Figyelembe véve a nyílt választási rendszer körülményeit, ezek az adatok a párt jelentős térhódításáról tanúskodnak. (Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a Kisgaz21 Vesd össze: Tóth, 1982. 69. 22 Tóth, 1982.71. 23 Békési Hírlap, 1931. július 12. 24 A választásra vonatkozó adatokat lásd: Békésmegyei Hírlap, 1931. június 23.; Békésmegyei Hírlap, 1931. június 30.; Békési Hírlap, 1931. július 5. 25 A békési Népkör 1933. szeptember 1-én keletkezett határozatában így írt: " Ez a legnagyobb részt földmunkásokból álló szervezet az, amely az 193l-es választások idején kivívta, hogy Szakács Andort párton kívüli programmal a békési választókerület megválassza." Békési Hírlap, 1933. szeptember 10. 2fi Békési Hírlap, 1931. január 5. 338