A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Németh Csaba: Forrásközlemény: Mjk József huszárőrnagy hagyatéka
Németh Csaba d) katonaruha: A huszároknak igen díszes és színes, sok darabból álló katonaruhája volt. Voltak külön ünnepi alkalmakkor viselendő tiszti ruhadarabok is. A 9. huszárezrednél a sötétzöld mente, buzérvörös 43 nadrág volt rendszeresítve fekete csákóval és sárga gombokkal, arany zsinórzattal. Egy huszártiszt ruházatához hozzátartozott a fekete, sarkantyús bőrcsizma, a vitézkötéses nadrág ünnepi, s a sötétszürke, durvább posztóból készült lovaglónadrág hétköznapi viseletre. A tisztek emellett nyáron vászonpantallót is hordhattak. A dolmány 44 és a mente 45 inkább ünnepi alkalmakra szolgált, helyette a spencert és a csurapét viselték fekete nyakkendővel. Bő, ujjatlan huszárköpeny takarta viseletüket. Csákó helyett, melyet meneteknél és csatában viaszosvászon huzattal fedtek, szívesebben hordták a sötétszürke tábori sapkát. A viselethez tartozott még a kesztyű, a vörös bagariabőrből 46 készült tarsolyszíj és kardcsatlék, az aranypaszománttal borított, hímzett hadijelvénnyel díszített tarsoly, s a szolgálati jelvény szerepét is betöltő vállszíjas tölténytáska. 47 Ezekből megtaláljuk a hagyatéki leltárban a fehér köpönyeget gallérral, a csurapét, két spencert, egy tiszti övet, tábori tarsolyt, kesztyűből több nyárit és egy télit, egy csomó arany sujtást, tölténytáskát, valamint három pár sarkantyús csizmát. Az nem derül ki, hogy a négy nyári nadrág és a téli nadrág a katonaviselet része volt-e, de ez valószínűnek tűnik, mivel a felsorolásban szereplő többi nadrág nem egyezik meg az ezred színeivel. Érdekesebb az összevetésben az, hogy mi hiányzik a tiszti ruhatárból. Nem tűntet fel például az összeírás dolmányt és mentét, tehát az ünnepi egyenruha hiányzik. Ugyanez a helyzet a fejfedőkkel és a nyakkendővel. A díszes tarsoly helyett is csak egy táborit találtak nála. Vajon hova lehetett a díszegyenruhája? Ennek hiányát magyarázhatnánk azzal is, hogy a harcok folyamán nem volt ideje beszerezni. De tekintve, hogy a szabadságharc utolsó hónapjaiban hivatali szolgálatot teljesített, ez aligha lehet kielégítő magyarázat. Csákóra (s mint fentebb láttuk: pisztolyokra) egyébként is szüksége lehetett, s az előbbiek folytán azt is kizárhatjuk, hogy harcban veszíthette el ezeket. Akkor hova lehettek? Több magyarázat is kínálkozik. Mivel a huszárviselet legdíszesebb, legértékesebb részeiről van szó, minden bizonnyal ezek voltak a legkelendőbbek is. Ennélfogva az elajándékozásuk is szóba jöhet: akár a tisztjeinkkel meglehetősen barátságos viszonyt ápoló oroszok kérhettek ilyet némi "szuvenír" gyanánt, de élelem fejében is elcserélhette a helybeliekkel. Valószínűbb azonban, hogy a fegyverletételt követően eladásra kerültek, s lehet, hogy az említett készpénztöbblet éppen ezek árából származik. Persze az sem lehetetlen, hogy valaki a haldokló huszártól, még a leltár felvétele előtt, egyszerűen eltulajdonította őket. Végezetül azt sem zárhatjuk ki, hogy díszegyenruhájában került eltemetésre. a vörös festőgyökér (puzsér) gyökeréből és tőkéjéből nyert festék színe: Barczy-Somogyi 239. derékig érő, magyaros ruhadarab sürü zsinórzattal, három függőleges gombsorában egyenként 15-17 gombbal, melyet fekete zsinóröv egészített ki: Kedves 30. szintén sűrű zsinórzású, fehér báránybőrrel bélelt, fekete prémmel szegélyezett ruhadarab - télen praktikus volt, de nyáron is kellett hordani: a ball vállon, panyókára vetve: Kedves 30. a cserzés folyamán vörösre festett tehénbőr: Barczy-Somogyi 239. Barczy-Somogyi 44-50.; Kedves 30-32. ez sem mindig mérvadó, hisz pl.a 9. huszárezred egyik főhadnagya, gr. Batthyány László zöld atillát viselt, lábán combközépig érő bőrcsizmával, fején pedig fekete strucctollas pörgekalappal: Barczy-Somogyi 59. 324
