A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Németh Csaba: Forrásközlemény: Mjk József huszárőrnagy hagyatéka
Mjk József huszárőrnagy hagyatéka 3. A hagyaték a) készpénz: Osztrák pénzben: 56 forint 14 krajcár. Ez 1848 nyaráról maradhatott nála 38 , amikor még a császár szolgálatában állt. Ez nem nagy összeg, ha azt vesszük, hogy egy százados havi fizetése kb. 77-146 forintot tett ki. 39 Kossuth-bankóban: 1454 forint 30 krajcár, s ezen felül két katonatisztbajtársa együttesen ezer forintra rúgó adóssággal tartozott neki. Ezeket a tételeket ekkor már nem számíthatjuk a vagyonához, hiszen a Kossuth-bankókat a megszálló csapatok nem ismerték el törvényes fizetési eszközként. Pár nappal később az osztrák hatóságok elrendelték ellenszolgáltatás nélküli beszolgáltatásukat, s megsemmisítésre kerültek. Még a rejtegetésük is bűnnek számított. Szerepeltetésük mégis tanulságos lehet, hiszen rávilágít, hogy egy katonatiszt mennyit tudott megtakarítani a magyar kormánynak teljesített kb. egyéves szolgálata alatt. 40 Ebben az összefüggésben az is érdekes adat, hogy volt olyan ezredes és őrnagy, aki nemcsak, hogy 500 forintos adósságot csinált, de azt a harcok végéig sem tudta törleszteni. A honvédség toborzásánál közzétett felhívás szerint egy századosnak 80, egy őrnagynak 130 forint járt havonta. 41 Eszerint Mjknek csak alig több, mint ezer forintot kellett volna kapnia - ám ennek több, mint a kétszerese volt nála. Ez meglehetősen nagy összeget jelentett, hisz pl. Gyulán a Kossuth-bankók beszolgáltatásakor a város kasszájában is csak 4000 forint volt, s a leggazdagabb kereskedő is csupán 9853 forintot adott le. 42 b) nemesfém: Harminchét darab aranypénzzel, egy jegygyűrűvel, egy hengeralakú arany órával, egy arany pecsétnyomóval, egy arany kardkötővel rendelkezett. Ezüstből volt két pár inggombja, egy kávéskanala és egy evőkanala. Volt még egy pecsétgyűrűje is, melynek ugyan nem nevezték meg az anyagát, de talán nem tévedünk nagyot, ha ezt is a nemesfémek között szerepeltetjük. с ) fegyverzet : Mindössze két kard, a típusuk megjelölése nélkül. Pisztolyról nem szóltak. Ez azért is érdekes, mert a huszártiszteknek kettő is járt, s Mjk felszerelési tárgyai közt is találunk gyutacs-tartót és tölténytáskát. Tehát neki is kellett, hogy legyenek pisztolyai. Elképzelhető, hogy még a halála előtt eladta, vagy elajándékozta őket. 3X Dutkii Tivadar emlékirata azonban beszámol róla, hogy augusztus 12-én a főhadiszálláson szolgáló tiszteknek Görgei megengedte, hogy fejenként 50 forintot beváltsanak osztrák húszasra, akár ebből is származhatott némi pénze: Pelyach István: Egy korszakzáró és áruló - mítosz teremtő fegyverletétel. In: Aetas 1992/12. 168. y> Bencze László: A Habsburg-birodalom katonai rendszere. In.: A szabadságharc katonai története. Bp., 1998. 20. 4() persze nem tudhatjuk, hogy hazulról kaphatott-e zsoldkiegészítést, vagy éppen ö nem küldött-e haza pénzt a szolgálata alatt. 41 Pesti Hírlap 1848. május 7. 42 Scherer Ferenc: Gyula város története II. kötet. Gyula, 1938. 61.: lehetséges persze az is, hogy nem szolgáltatták be az összes pénzüket 323