A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Hévvízi Sándor: Békés megye településneveinek rendszere

Békés megye településneveinek rendszere gyos..." . A község a nevét annak idején a sok kígyó-tói kaphatta. Megerősíti ezt a feltevésünket, hogy határában Kígyós-halom és Kígyós rétje elnevezésekkel is találkozhatunk az oklevelekben. Az elpusztult falu határán először Újkígyós ala­kult meg. A keleti részt, ahol a grófi kastély is épült, kezdettől fogva Ókígyósnak nevezték, de hivatalosan nem volt falu 97 . A kastély körüli majorságokból, épüle­tekből 1950-től lett önálló község, s a II. világháború előtti földesúri rendszer alóli felszabadulás érzékeltetésére nevezték el Szabadkígyósnak 98 . Telekgerendás A török időkben elpusztult Gerendásegyház területén napjainkban két falu is áll: Gerendás és Telekgerendás. Nevével kapcsolatban bővebb magyarázat a Gerendásegyház címszó alatt található. A mai község külterületének nagy részét az 1854-es és 1876-os térkép Gerendási Telek névvel jelöli". A telek szónak a magyar helynévadásban 'szántásra alkalmas, trágyázott föld' és 'faluhely, puszta falu' jelentése is van. Telekgerendásra mindkét névadási indíték igaz. Megemlí­tendő, hogy Fejérváry Ferenc 1816-os térképe 100 jelöl egy Telek nevű területet azon a helyen, ahol a falu mai belterülete áll. Községgé csak 1952-ben alakult. Tótkomlós 1415: "...a parte possessionis Komlós..." 101 , 1454: "...suam possessionariam paternam in possessione Komlós..." (BO. I. 66), 1464: Komlós (Bor. II. 306),1851: "Komlós/Tót-/, Békés vármegyében ..."(Fényes II, 244) 102 . A falu neve a komló növénynév -s képzős származéka. Olyan helyen keletkezett tehát, ahol sok komló termett. A Tót- előtag a községet újjátelepítő szlovák anyanyelvű lakosokra utal. Ők ugyan 1742-ben az északi megyékből először Békésszentandrásra költöztek, ahol mintegy négy évig éltek. Innen jöttek aztán át 1746-ban a mai Tótkomlósra. Újkígyós A török időszakban elpusztult Kígyós falu nyugati részén 1815-ben alakult gróf Wenckheim József Antal támogatásával az új dohánykertész község. Nevével, an­nak eredetével már részletesen foglalkoztunk társközsége, Szabadkígyós tárgyalá­sánál. d) A tájra utaló köznévből -i képző segítségével, úgy tűnik, hogy nem képeztek eleink településnevet. Ez a megállapítás természetesen csak a jelenkori vizsgált név­anyagra érvényes, hiszen jól tudjuk, hogy a jelenkori településnevek és az évszá­zadok alatt valamikor is fennállott falvak neveinek száma nagyon eltér egymástól. ь Kar. 1,183 % BO.II, 134Д35 41 Kar. II, 187 4íi Kiss II, 509 és Hnt. w OSzK Térképtára, 17.doboz/2 10 Békéscsaba és pusztái - OL, Kit. S.82., 116 " ВО. II, 31 12 Fényes II, 244 279

Next

/
Thumbnails
Contents