A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Hévvízi Sándor: Békés megye településneveinek rendszere
Hévvízi Sándor A mai Békés megyében az elmúlt, több mint 1000 év alatt mintegy 250 település, lakott hely nevét rögzítették az oklevelek. Ezek között hasonló képzésű falunévvel is találkozunk például Nemeskereki esetében, amely település valamely kerek, kör alakú erdőről kaphatta annak idején a nevét. 2. A helységnevek második nagy csoportját a lakosság foglalkozására, társadalmi helyzetére utaló nevek alkotják. Békés megyében a jelenlegi településnevek közül Gyulavárit sorolhatjuk ide. Gondolhatnánk ugyan Mező&ovácsházára is, de itt sokkal valószínűbb a személynévi eredet. Gyulavári 1230: Wary™, 1231: Vary m , 1438: "...possessio sua Varii vocate in Comutatu de Zarand...; ...et dicta possessio Vary..." 105 , 1851: "Vári vagy Gyula-Var/, Békés vmegyében, magyar falu..." 106 . Nevét onnan vette, hogy eredetileg a zarándi váré, annak birtoka volt, lakói pedig várjobbágyok. A Vári helynév a vár 'erősség' főnév birtoklást kifejező -i képzős származéka. A XVIII. században, hogy a Bereg megyei Váritól megkülönböztessék, Gyula közelsége miatt Gyula-Várinak nevezték el. Újjátelepülése 1716-ra tehető, amikor is hét Ersemjénből ide telepedett magyar család szállotta meg. 3. Megyénkben is alakultak törzsnevekből, népnevekből helységnevek. Ez utóbbiak azonban ujabbkori elnevezések (A/űgyarbánhegyes, Magyördombegyház, Örménykút, 7ofkomlós), egyedül csak KunÁgota középkori eredetű. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a nevek más helynévi kategóriákba is beletartoznak, ezért részletesebben ott foglalkozom velük. Itt most csak a törzsnévi alaptagú településneveket vesszük számba. Bélmegyer 1346: "Protestatorie pro Nicolao filio Johannis de Megér 101 , 1369: "...filii Bech de Bélmegyer..." 106 , 1373: "...ad faciem praedictae pessessionis Bélmegyer..." 1468: "... Bélmegyer in cottu de Békés..." 110 . A falu neve a Megyer törzsbeli honfoglalókra utal, akiknek egy része itt telepedett le. A Bél- előtagnak 'belül lévő, belső' megkülönböztető jelentése van. Ahogy Karácsonyi írja: " ... Bél előnevet adtak neki, mert erdők között, mintegy azok belében állott." 111 . A XVII-XVIII. 3 Csánki'1,748 4 Kar. II, 161 fl ВО. II. 43,44 6 FényesIV.271 7 ВО. II, 10 x BO. I, 23 " BO. I, 29 " BO. I. 77 ' i.m. 42 280
