A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Hévvízi Sándor: Békés megye településneveinek rendszere

BMMK20 (1999) 271-301. BÉKÉS MEGYE TELEPÜLÉSNEVEINEK RENDSZERE - Hévvízi Sándor Bevezetés Az országos méretű helynévgyüjtés kapcsán Békés megyében is elkezdődött 1978ban a földrajzi nevek összegyűjtése. Ezt a nehéz, ugyanakkor szép munkát 1988-ban fejeztük be, Sajnos, e gyűjtőmunkánk eredményét bemutató kötetet, annak tartalmát, anyagiak hiányában még napjainkban sem tudjuk közkinccsé tenni. Természetesen könyvünk megjelentetéséről nem mondunk le, azért készítettem el Békés megye településneveinek rendszerét, amely tanulmány a kötet szerves részét fogja képezni. A feldolgozásnál már bizonyos szempontból kitaposott úton járhattam, miután Ördög Ferenctől már 1981-ben megjelent a Zala megye helységneveinek rendszere című dolgozat, s hasonló módon vette számba Juhász Dezső, Várkonyi Imre, Körmendi Géza is Veszprém, Somogy és Komárom megye településneveit. Békés megyében is izgalmas kérdés, hogy kik és hogyan nevezték el az egyes falvakat, lakott helyeket, mi lehetett a névadás indítéka, egyáltalán mi válthatta ki a korabeli települések nevének keletkezését. Az újabban kialakult szokásnak megfelelően (mióta alapvető munkája megjelent), Kiss Lajos művét, a Földrajzi nevek etimológiai szótárát vettem alapul. Ezen túlmenően persze többszörösen átnéztem már azelőtt is Csánki Dezső megyénkre vonatkozó adatait , de még egyéb korábbi müveket is. Erre annál is inkább szükségem volt, mivel a mai Békés megye területe messze nem azonos a történelmi Békés megye területével. Biharugra például, mint nevéből is látható, Bihar vármegye része volt. Ecsegfalva Heves illetve Szolnok megyéből került át, Csanádapáca Csanád megyéhez tartozott, míg Battonya például Arad, Gyulavári pedig Zaránd vármegyéhez. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen vizsgálódásnál nem lehetett figyelmen kívül hagyni Fényes Elek, Palugyay Imre, Karácsonyi János, Borovszky Samu, Márki Sándor, Jakó Zsigmond, Bunyitay Vince, Györffy György vármegyei monográfiáit, munkáit sem. Elöljáróban még el kell mondanom, hogy a településnevek vizsgálatánál az 1960-as évek közigazgatási beosztását vettem alapul, tehát azt az időszakot, amikor még például Mezőmegyer vagy Reformátuskovácsháza is önálló falu volt. A ma fennálló összevonásokat (lásd: Gyomaendrőd) figyelmen kívül hagytam, illetőleg külön-külön tárgyalom őket. Ebből az is következik, hogy az egyes elnevezések megítélésénél, egy-két indokolt kivételtől eltekintve, a nevek legelső okleveles előfordulását vettem alapul. Számunkra legalapvetőbb szempont természetesen annak tisztázása, eldöntése, hogy magyar vagy nem magyar lakosok adták-e az adott helységnek a nevét. A történeti magyar helynévadási szokásokat ismerve elmondhatjuk, ebből a szempontból közömbös az, Magyar Névtani Dolozatok 12.sz., Bp. 1981. 2 Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I., Bp., 1890. 271