A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Hévvízi Sándor: Békés megye településneveinek rendszere
Hévvízi Sándor hogy mi a nyelvi eredete annak a személynévnek például, amely az illető falu, város nevének előzményéül szolgált. (Hogy például a Békéscsaba város nevében szereplő Csaba személynév valószínűleg török eredetű). A másik fontos kérdés, hogy vajon milyen nyelvi eszköz segítségével alakultak ki a helységnevek. Mi az alapszó, vagy ha több tagból áll a településnév, melyik az alapszó? Mindez a rendszerezést tekintve sem mindegy. Tanulmányunkban azt a szót, amely a településnév alapjául szolgált, nyomdatechnikailag is igyekeztünk kiemelni. Bár Békés megye településneveinek legnagyobb része "önmagáért beszél", néhány helységnevünk eredetének, jelentésének és elenyészően a névadók kilétének, nemzetiségének a tisztázása még mindig további, az eddig ismert forrásokon túlmenő, kutatást igényel. Ezekre a kérdéses dolgokra az egyes szócikkeknél röviden kitérek. Az persze talány, hogy találunk-e még egyáltalán olyan dokumentumokat, írásokat-forrásokat, amelyek erre a néhány kérdőjeles bizonytalanságra megnyugtató választ fognak adni. Az újjátelepülés időpontjának adatait, ha az a XVIII. századra vonatkozik, elsődlegesen Borovszky, Karácsonyi műveiből; ha a XIX. században történt, Borovszky, Fényes, Karácsonyi, Palugyay müveiből; ha a XX. században alakult a falu, az 1962-es Helységnévtárból vettem. A nevek rendszerezése I. A magyarok által adott nevek 1. A névadás indítéka közvetlenül a természeti táj (hegy, völgy, halom, sziget, növény- és állatvilág, vízfajták stb.) vagy az adott tájban található emberi létesítmény illetve mindezeknek a rájuk vonatkozó jellegzetessége. a) A tájra utaló, képző nélküli közszó, a puszta köznév az alapja a következő Békés megyei településeknek. Csárdaszállás 1451: Zenthianus 1 , 1506: Zenth János 4 , 1855: Szentjánosi csárda, Csárdatanyák . A falu neve ténylegesen a Szentjánosi-csárdával van kapcsolatban, amely már 1853-ban is létezett, s az 1900-as évek eleji térképek még jelzik. Eköré a csárda köré épültek a szállások, a tanyák. A csárda maga a középkorban fennállott Szentjános falu nevét őrizte, amely később elpusztult. Újólag 1952-ben alakult községgé Köröstarcsa és Mezöberény határából. Geszt 1213/550:"...Kalad de villa Gest..." 6 , 1220/550:"...impeti it Opochum de villa Guezt..." 1 , 1401: Gezth s . Neve nagy valószínűséggel a régi magyar geszt 'gyü1 Csánki I, 703 A GyO. 42 5 Palugyay, 216 ft VR. 265 § 164 7 VR. 109 § 243 272
