A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Laurinyeczné Sinkó Rozália: A terhességhez és kisgyermekkorhoz kötődő hiedelmek és szokások Füzesgyarmaton
A terhességhez és kisgyermekkorhoz kötődő hiedelmek és szokások Füzesgyarmaton Mivel az állapotos asszony segítségét nem nélkülözhették a paraszti gazdaságok komplex termelőüzemében, munka alóli felmentést, illetve engedményeket nem kapott. Azzal biztatták: annál könnyebben szül, minél többet dolgozik. Egész életmenetét körülfonták a magzat védelmére irányuló, főként hasonlósági elvre épülő preventív, óvó, tiltó és produktív, szerencsét biztosító mágikus eljárások. A várandós étel megkívánásaiban kiváltságot élvezett. Ha nem ehette meg a vágyott ételt, „addig csurgott utána a nyála, hogy elment a gyereke. " Ezért mindenképpen igyekeztek megszerezni az óhajtott ételt, például ismeretlenekhez is beállítottak és kértek a megkívánt ennivalóból. A férfiak élcelődve mondták egymás közt: „Jó, hogy megszült az asszony, mert kievett volna a vagyonomból. "' A terhes nő viselkedéséből, külsejéből egyaránt a születendő gyermek nemére, tulajdonságaira következtettek, ezek az elképzelések gyűjtőhelyünkön megegyeznek az országosan ismertekkel: a széles, kerek csípőjű, laposabb hasú asszonytól, vagy aki lent viselte terhét, terűjét, leány, „hegyes hasútól" és aki fennhordta terhét, fiú születését várták. Akinek égett a gyomra vagy hányt, hosszú hajú gyermeket, legtöbbször kislányt jósoltak. A várandós asszonynak tilos volt sírgödörbe nézni, mert a halott után kívánkozna a gyermek. Aki halottra nézett, vagy idétlent, nyomorékot „csodált meg", torz, üszöggyereke lett. Ha a várandós nyulat fogott, nyúlszájú és szuszka - nehezen, kapkodva lélegzőgyereket jövendöltek neki. Nem volt szabad tököt, dinnyét szednie vagy ennie, tökre ülnie, nehogy kopasz legyen a kisbaba, Nem ehetett az állapotos kettős, összenőtt gyümölcsöt, mert azt tartották, hogy ikrei születnek. Óvták a lencse, borsó evésétől is, mert „kipattogzotf volna a kicsi bőre. Ha mákos ételt fogyasztott, azt mondták, aluszékony lesz a gyermeke, aki pedig levesmerő kanálból kóstolgatta az ételt, azt nagyszájú gyerek világrahozatalával riogatták. Hasonló esetben az eladó lánynak nagyszájú anyóst jósoltak. Terhes asszonynak nem volt szabad kötélen átlépni, szárítókötél alatt átbújni, madzagot, cérnát a nyakába akasztani, mert akkor a köldökzsinór az újszülött nyakára csavarodik. Egy újabb keletű tilalom alapján nem biciklizhet a várandós, mert csípőficamos gyereke születik. A terhes nőt érintő előírások, kívánalmak ugyancsak az analógiás mágiára épültek. Ajánlott volt sok diót ennie, hogy szép hamvas bőrű legyen a gyerek, sült tököt ennie, hogy a korabeli szépségideálnak megfelelően „szép piros-barna legyen a kicsi". Aki hosszú hajú gyereket szeretett volna, hajas tengerit evett, mások szerint lopott. Úgy vélték, hogy a terhes asszony testét ért minden ütés nyoma ugyanazon a helyen meglátszik a gyermek bőrén is; több példát mutattak ennek alátámasztására (leggyakoribb valamilyen gyümölcs vagy levél alakú folt). Szülés Nyári dologidőben több asszonyt a mezőn értek a szülési fájdalmak, szekérrel vitték haza csecsemőjével együtt. A szülés kezdetén, amikor az asszonyra „rájött a fájás", a férjet vagy valamelyik közeli férfi rokont, szomszédot küldték a már előre kiszemelt, „lebeszélt" bábáért. A szülésznők kiválasztásában az ismeretség és a könnyű elérhetőség ~ Kélinger József, 1942. 173
