A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Laurinyeczné Sinkó Rozália: A terhességhez és kisgyermekkorhoz kötődő hiedelmek és szokások Füzesgyarmaton

Laurinyeczné Sinkó Rozália Fogamzásgátlás A házasság első évében általában megszületett a gyermek, azonban nem bánkódtak, ha csak két-három év elteltével jött világra az utód, a meddőség gyanúja csak ezt követően merült fel. „Akkor jó a gyerek, ha már meg van vetve a fejük alja, van egy kis sajátjuk. "

26 A gyermek megszületésével lett a fiatal házaspár a közösség teljes értékű családja, ettől kezdve tekintették egyenrangú családfőnek az apát. „Hány családod van?" - kérdezik ma is. Az új házasok nem védekeztek a teherbe esés ellen, a második, főként harmadik gyermek érkezése után nőtt a szülések közötti időtartam. Bár adatközlőim nem szívesen nyilatkoztak a védekezésről, burkolt megfogalmazásaikból kiderül hogy, ismerték és alkalmazták a fogamzásgátlást, például a megszakított közösülést, mosakodást: „Az ügyes asszony elkapta a farát." „... még mosakodni se lehetett, mert ott volt az anyós, nem vihették be a lavórt. " A gyermekszám általában fordítottan arányos a vagyoni helyzettel.

28 A tehetősek polgárosultabb életvitelében természetes volt a születéskorlátozás. Magzatelhajtásra elsősorban a leányanyák és meglett korú asszonyok kényszerültek, akik felnőtt gyermekeik előtt restelltek terhességüket. A vetélés érdekében a családon belül átörökített házi praktikákat alkalmazták: sós, forró vízbe ültek, élesztős pálinkát ittak, leugráltak a padlásfeljáróról, fehérmályva gyökerével (Athea officinalis), nadragulyagyökérrel (csattanó maszlag, Datura stamonium), a hosszúi határban lelhető bürökfű fás szárával (bürökgémorr, Erodium ticatarium) felszúrtak a méhszájba. Az egykor aktív gyógynövény-használatra utal, hogy például megerőltető mezei munkák során a havibajos asszonyok vérzéscsillapítóként cickafarkat (cickafarkfű, Achillea millefolium) rágcsáltak. Az otthoni próbálkozások sikertelensége után a nem kívánt terhességgel bábához fordultak. „A bábaasszony kicsípte a gyereket. "

29 Az 1930-as évekből több esetet említettek, mikor a bába elcsinálta a gyereket, az anya kivérzett és meghalt, a bába pedig börtönbe került. A terhességmegszakítás veszélyeiről, az eltitkolt terhességről azt mondták: ,Ahol bement, ott kell annak kijönni. " „Amennyit ad az Isten, fel kell nevelni, kenyeret is ad mellé. "

30 Terhesség „A várandós asszony ideje a születendő új élet érdekében tele van szigorú kiváltságokkal. Terhességének minden mozzanata jelképes jelentőségű, amely a magzat életére is döntő hatással lehet."

31 Az idősebb asszonyok figyelmeztették a fiatalasszonyokat, hogy amint észreveszik, ne titkolják el terhességüket, mert néma lesz a gyerekük. Édesanyjukkal, idősebb nőrokonukkal közölték megváltozott állapotukat, de előfordult, hogy csak az egyértelmű testi jelekből értesültek a terhességről a hozzátartozók. " Papp Ferencné, 1925. közlése 27 Nagy Györgyné, 1910. közlése 2X Bartha Elek, 1992.483. 29 Tóth Ferencné, 1924. közlése 30 Tokaji Sándor, 1930. közlése 31 Bálint Sándor, 1943. 263. 172