A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Laurinyeczné Sinkó Rozália: A terhességhez és kisgyermekkorhoz kötődő hiedelmek és szokások Füzesgyarmaton

Laurinyeczné Sinkó Rozália mattal; a betelepülők származási helyei között kimagaslóan a sárréti, illetve bihari falvak vezettek, s az átköltözés meghatározó szempontja - amit a Bencsik János által elemzett exogám házasságkötéseknél - a földrajzi közelség, az egynapi járóföldön belüli távolság, tehát a 18-19.századi füzesgyarmati lakosság döntő hányada a Sárrét távolabbi-közelebbi falvaiból költözött át.

5 Gacsári István tudós hajlandóságú református prédikátor fontos, helytörténeti forrásértékű 1838-as községkrónikájában

6 feltüntette a törzsökös és bevándorolt családokat, a 107 család adatait egyéb összeírásokkal összevetve Kereskényi Miklós demográfiai számításai szerint az 1838—béli füzesgyarmati népesség 62%-a 1770 előtt 6%-a 1770-1787 között 10%-a 1787-1804 között 22%-a 1804 és 1838 között telepedett le a községben.

7 Füzesgyarmat 18. század első felében betöltött megyebeli jelentőségére vall, hogy 1716 áprilisában itt ülésezett a vármegye törvényszéke Komáromy Csipkés György elnökletével Dobozi Sánta Mátyásné boszorkánypere ügyében.

8 Bár a 18. század végére előkelő megyei helyéről visszaszorult, 1803-ra kivívta a mezővárosi rangot, s közel hetven évig megőrizte a békési Sárrét települései sorában egyedülálló címet. A fúzesgyarmati népéletkutatás palettáján elenyésző az emberélet fordulóira vonatkozó szokás-, és hiedelemközlés, ellenben számottevő a jeles napi adatok száma. Ez a hangsúlyeltolódás jellemző a Kis-Sárrét falvainak főbb folklórforrásaira, melyek közül vizsgált témánk szempontjából kiemelkedő Grynaeus Tamás vésztői hiedelmeket ismertető tanulmánya,

10 valamint Kocsisné Szirmai Fóris Mária körösladányi lakodalomleírása." A szomszédos Hajdú-Bihar megye negyedszázada örvendetes módon gyarapodó város- és községmonográfiáinak - például Báránd,

12 Berettyóújfalu,

1 Biharnagybajom,

14 Sárrétudvari, hogy csak a sárréti településekről szóljunk - mindegyike egy-egy tanulmányt szentelt az életfordulók néprajzának. Máig példaértékűen rendszerezte Dr. Madár Ilona szülőfaluja, Sárrétudvari hiedelemanyagát.

16 Tájunk néphitkutatásának elengedhetetlen vezérfonala Szűcs Sándor munkássága. 5 Kereskényi Miklós, 1989.465. 6 Gacsári István, 1838. 7 Kereskényi Miklós, 1989.467. Csákabonyi Kálmán, 1960. 7. ш Schwalm Edit, 1975. "

/b Martyin Emília, 1989. "

c Borbíró Lajos, 1997. 10 Grynaeus Tamás, 1965. 1 ' Kocsisné Szirmai Fóris Mária, 1965. 12 Burtha Elek, 1985. 1 Szalay Emőke-Szatmári Ibolya, 1981. 14 Bartha Elek, 1992. 15 Madár Ilona, 1993. 16 Madár Нош, 1967. 168