A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Laurinyeczné Sinkó Rozália: A terhességhez és kisgyermekkorhoz kötődő hiedelmek és szokások Füzesgyarmaton

BMMK20 (J999) 167-214. A TERHESSÉGHEZ ÉS KISGYERMEKKORHOZ KÖTŐDŐ HIEDELMEK ÉS SZOKÁSOK FÜZESGYARMATON - Laurinyeczné Sinkó Rozália Füzesgyarmaton - ahogyan az ország egész területén - az emberélet fordulóihoz tapadó hiedelem - és szokáskör fennmaradásában a hiedelemrendszer egészéhez viszonyítva lassabb visszaszorulást tapasztalhatunk. A szüléshez és kisgyermekkorhoz kötődő hiedelmek viszonylagos stabilitása, terepmunka során való jó megközelíthetősége több társadalmi, lélektani tényező együttes hatásából fakad: részint az átmeneti életszakaszokban, krízis helyzetekben kicsúcsosodó bizonytalanság, racionális kiszámíthatatlanság örök emberi élményéből, másfelől abból, hogy a hagyományozódás feltételei kedvezőbben alakultak a közösségi normák, rítusok betartásában és megkövetelésében élenjáró idősebb asszonyok között, akik a szigorúan regulázott családi munkamegosztásban a várandós és kisgyermekes anyákat felügyelték, irányították, tehát a mágikus gyakorlat átadásában, megőrzésében egészen az 1950-es évek közepéig, az otthon történő szülés befejezéséig, a szülőotthonok általánossá válásáig meghatározó szerepet töltöttek be.

1 A kutatási témánkat érintő irracionális elképzelések és cselekmények napjainkban túlnyomórészt memorátokból, élménytörténetekből, hiedelemmondákból tárulnak elénk, s ezek a bába rontó tevékenységéről, illetve rontáshárításról szóló hiedelemszövegek az emberfeletti erejű lényekkel kapcsolatos mondacsoport eleven, kiterjedt ágai. A hagyományőrzésben meghatározó zárt táji kapcsolatrendszerre hívta fel figyelmünket Bencsik János hét Szeghalom vonzáskörzetébe tartozó sárréti település - köztük a nagysárréti Füzesgyarmat - 1790 és 1828 közötti endogám és exogám házassági viszonyait vizsgálva. Ebben az időszakban a férfiak körében meglévő 77.7%-os endogám - a településen belül létrejött - házassági gyakorlat mellett mindössze egyötöd arányú a külső, exogám házassági kapcsolat, s ezen belül mind a nők, mind a férfiak esetében a Szeghalomban, illetve Biharnagybajomban és környékén kötött házasságok fordulnak elő legnagyobb számban.

3 Füzesgyarmat 18. századi demográfiai és gazdálkodási sajátosságait taglalja Kereskényi Miklós mértékadó történeti tanulmánya, melyben a község kontinuitása mellett foglal állást, szerinte - a szomszédos Szeghalomhoz hasonlóan - „az elpusztult helység romjait lakói egy-két évnél hosszabb időre nem hagyhatták el". A korábban életerős, jól működő faluközösség református papja és Vida nevű bírája 1705 után hamarosan visszatértek és újjászervezték községük közigazgatását. A nagykiterjedésű, 36000 hold területű település újranépesítői jórészt már korábban kapcsolatban álltak Füzesgyar1 Kapros Márta, 1990.30. 2 Nagy Ilona, 1988. 141. 3 Bencsik János, 1985. 123-124. 4 Kereskényi Miklós, 1989.453. 167