A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Szatmári Imre: A középkori Csorvás és temploma

Szatmári Imre templom kora ezek alapján szintén az Árpád-korra tehető, leginkább valószínűleg a XIXII. század fordulója körüli időkre. Igaza lehet tehát Zalai Györgynek, aki pusztán a megye birtoklástörténetéből és a térség általános eseménytörténetéből kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy a régióban a XI. század utolsó harmadától - Vata 1046. évi és Vata fia János 1061. évi megmozdulását követően - terjedhetett el teljes mértékben, akadály nélkül a kereszténység. Véleménye szerint erre az utalhat, hogy 1072-ben Géza herceg egy bizonyos Vatát a bihari püspökkel együtt küldött követségbe a királyhoz, másrészt az 1113-ban említett Vata is a király hü embere volt. Harmadrészt éppen ebben az időben, I. László uralkodása alatt kaptak nagyobb szerepet az esperességek, s ezeken keresztül alakulhattak ki a falvakban az egyes plébániák. így jöhettek létre tehát a falusi templomok felépítésének - így a csorvási templom építésének is - a közvetlen feltételei.

110 A területi és korbeli közelség valóban nagyon valószínűvé teszi, hogy az 1072-ben említett Vata rokonságban állt a korábban emlegetett békési Vatákkal,"

1 s ennek alapján az is feltételezhető, hogy 1061-1072 között a Vata nemzetség végleg a király pártjára állt, áttért a keresztény hit támogatására, s annak a régióban fő terjesztője lett. Csak így tarthatta meg a nemzetség e területen birtokait és hatalmát. Jó bizonyíték erre a Vata személynevet kedvelő békési Csolt-nemzetség két korai építésű Békés megyei monostora, a vésztő-mágori és a gerlai is.

112 Biztosan nem lehet véletlen, hogy az egyik monostort a szeghalmi, a másikat pedig a békési esperesség egykori területén találjuk. A Vaták behódolását igazolja az 1113-ból származó adat is, amely egy Vata nevű országos főurat Kálmán király hű emberének nevez, s ő egyike annak a három főúrnak, akik részt vettek a király lázadó öccsének, Almos hercegnek a megvakításában. A XI. századi Vata nemzetségnek a kereszténység terjedését akadályozó tevékenysége tehát a jelek szerint a XI. század utolsó harmadától ellenkező fordulatot vett, a nemzetség a keresztény hit egyik jelentős terjesztőjévé válhatott, s valószínűleg a falusi egyházak is ettől az időtől kezdve épülhettek - esetenként minden bizonnyal éppen a nemzetség tagjainak kezdeményezésére - egyre nagyobb számban. Ez az idő egybeesett Szent László király azon intézkedéseivel is, amelyeknek nyomán az egyes püspökségeken belül egyre nagyobb szerepet kaptak az esperességek, s a falvakban is akadály nélkül alakulhattak a plébániák, s tömegesen épülhettek a falvakban a templomok. A csorvási templom kései, már gótikus jegyeket mutató formájához ugyanakkor alaprajzilag leginkább hasonló a csabacsüdi templom XIV. századra keltezett gótikus bővítése,

116 de a párhuzamok sorában megemlíthetjük még például Szénásegyháza templomának XIV-XV. századra meghatározható bővítését,"

7 a mezőkovácsházi templomnak a XV. században újjáépített periódusát,"

8 a kaszaperi templomnak ugyancsak a XV. századra kelteZalai György. Adalék az első Csorvás kialakulásának történetéhez. Kézirat, 1990. - Átdolgozása 1997-ben megjelent. Ebben a csorvási templom építésének idejét - szintén a történeti adatok alapján - a XII. század közepe tájára helyezte. (Zalai 1997. 7-9.) 111 Györffy 1963.1.494. 112 Juhász 1992. 98-99., Jankovich 1991. 180-190. 3 Györffy 1963. 1.496. 114 Györffy 1984.959. ' '

5 Györffy 1984. 915, 920-921. 116 MRTIV/2. 101-102. 117 Szatmári 1996/b.43. 118 Bálint 1939. 148. 104