Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

2. Lacus Pitvarosiensis — Pitvarosi-tó, az egyetlen vízállás az ábrázolt területen, amelyet térképünk tónak nevez. Pitvaros puszta területén fekszik, északi része ketté ágazik, az egyik ág északnak a székegyházi határig nyúlik, a másik ág kelet felé a mezőhegyesi határt közelíti meg. Az 1879. évi térkép a tó helyén csak vizenyős medernyomokat jelöl. 3. Bogárzó szék - a másik névvel megjelölt vízállás térképünkön Tótkutaspusztának délkeleti szögletében, a Komlósról Földeákra vezető út északi oldalán, azon a területen, amelyet az 1753. évi határper végül is Vásárhelynek ítélt. RUTTKAY egyezségi térképe is föltünteti ezt a vízállást, mellette a Bogarzó szék felirattal. Az 1753. évi határper tanúvallomásaiban is sokhelyütt olvashatjuk a Bogárzó-szék nevét (261, 275, 279 stb.). Az egyik tanú szerint a határvonal a Bogárzó Széknek felső farkán, az egyezségi térképen jól láthatóan a vízállás nyugati végén, nyúlványán vezet át (275). Az 1879. évi térképen vizenyő név nélkül Sámson Cigánd nevű határrészében. 1959-ben OLASZ (37) így ír róla: „Békéssámson Cigánd nevű határrészében, a Tótkomlósról Békéssámsonra vezető kövesút 4-es km-köve közelében, az út D-i oldalánál elterülő Bogárzónak nevezett vizenyős lapos". 4. Vízállás név nélkül Orosháza és Fecskés határán, a Vásárhelyi úttól keletre. BODNÁR könyvének a régi vízrajzi viszonyokat ábrázoló térképe tüntet fel vízállást Orosháza déli határán a Makói út és Vásárhelyi út között. Az 1879. évi térképen két kis vízállás és nagyobb vizenyős terület látható ezen a tájon. 5. Vízállások sora Kopáncs északi részén nyugat-keleti irányban, a Hoszú háttól jobbra, és balra. Közülük a Hosszú-háttól keletre fekvő vízállás a legnagyobb kiterjedésű. Az egyezségi térképen is szerepel itt vízállás, és mellette a Hosszú hat szék felirat áll. Az 1879. évi térkép is hosszan elhúzódó vizenyős területet jelöl itt. Az 1753. évi határperben elhangzott tanúvallomásokban több helyütt is szó esik e vízállássor keleti széléről, és a jegyzőkönyvben azt olvassuk, hogy azt az egyik tanú Hoszú Szék, mások pedig hoszszú Semlyék, hoszszú Zsemlyék vagy Hoszszú Zsemlyék (261, 276 stb.) néven említették. 6. Less gödör az Expositio Signorumban (jelmagyarázatban) Lessgöder, az 1752. évi térképen Less gödör seu (vagy) Rejtek gödör. Jeles pont Komlós, Székegyháza és Tótkutas hármas határa közelében, többször beszélnek róla a határperben kihallgatott tanúk, neve a jegyzőkönyvekben Less-Gödör, Less Gödör vagy Les gödör alakban olvasható (272 stb.). SZEREMLEI is említi (I. 11). PESTY helynévgyűjtésében így ír róla 1864-ben a tótkomlósi bíró: „Rajta-gödör, régi iratokban rejteklessgödör, egy meglehetős terjedelmű, katlanforma egykoron vízzel telt s feneketlennek hitt vízmedencze, melytől egész a Száraz érig sáncz szerű völgyület látszik." (PESTY 103-104) 7. Vízállás név nélkül a Kopáncs és Székegyháza közötti határon, a Decegőhalomtól délre. A határper tanúkihallgatási jegyzőkönyve ezt a vízállást néhol 84