Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

Kakas fertő, másutt Kakásfertőnévalakban írja le (261, 276 stb.); az 1879. évi térkép név nélkül tünteti fel Székegyháza puszta területén. 8. Vízállásokat tüntet fel a térkép név nélkül az előbbitől délre és keletre. A kopáncs-székegyházi határon a Kákás-fertő és a térképünkön U betűvel jelölt Kopáncs-Székegyháza—Pitvaros hármas határ közti vizenyőt a tanúkihallgatási jegyzőkönyvek néhol Semlyek, másutt Zsemlék vagy Zsemlyék néven említik (261 stb.). Az említett hármas határtól keletre, a Pitvarosi-tó északra nyúló ágának folytatásaként, Székegyháza déli határán nyugati-keleti irányban hosszú vízállás húzódik; a tanúkihallgatási jegyzőkönyvekben a határvonal leírásakor itt a hoszszú Szék, azután a másik hoszszú Szék vagyis Zsemlyék vízrajzi nevek olvashatók (262). Az egyezségi térkép 1753-ban készült tisztázati példányán e hosszan elnyúló, mederszerű vízálláson a Hoszszú ér felirat áll. 9. Medernyomok név nélkül Apáca területéről a Szőllősi-sáncig (BODNÁR 187) és onnan a Száraz-ér Nagy-hajlásáig, majd Komlós faluszéléig, valamint a Lessgödörtől a Decegő-halomig, a Komlósról Makóra vezető út déli oldala mentén. Az előbbiek az 1879. évi térképen és KOVALOVSZKI tanulmányának térképmellékletén is szerepelnek név nélkül, az utóbbi az 1879. évi térképen Kopáncsi ér néven. Megemlítem, hogy RUTTKAY egyezségi térképe még két további medret tüntet fel. Egyikük Kopáncs-puszta területéről a Sámson-puszta déli határa által metszett Száraz-ér kanyarulat keleti sarkához vezet déli irányból, és mellette a Kopántsi Csúrgo felirat olvasható. Nevéből ítélve időszakosan vizet is vezethetett. Az 1879. évi térképen a Száraz-ér ugyanezen kanyarulatához keleti irányból torkollik egy Kopáncs-puszta felől húzódó medernyom, amelynek a torkolat előtti rövid szakaszában vízeret jelöl a térkép, talán ez lehet a Kopáncsi-csurgó. A másik árok a Hosszú-hát halom felől nagyjából észak felé húzódik a Száraz-ér irányába, ott ahol térképünk a Sámson és Tótkutas közötti határvonalat jelöli. E mellett az árok mellett a Csűrsz király santza felirat áll, de a térkép bal felső sarkában lévő magyarázó szövegben is szerepel a Csűrsz király santz neve. A Száraz-ér környékén előforduló medernyomokról azt írja GAJDÁCS, hogy „a Száraz-ér medre általában sokkal mélyebb, mint más ereké", majd alább: „a Száraz-érnek medrén kívül vannak még csekélyebb kiterjedésű mélyedések, de ezek a nagyon vizes esztendőket kivéve, többnyire szárazak s mívelés alatt állnak" (GAJDÁCS 352-353). Domborzat 1. Nadashalom — vonalkázással és olajzöld színezéssel jelölt kis halom Szőllőspuszta, Kaszapereg-puszta és Komlós ősi hármas határán (SZEREMLEI I. 11). A határper tanúkihallgatási jegyzőkönyveiben is gyakran szerepel a neve, az egyik tanú így fogalmaz: Komlosißld Kaszaperegi és Szőllősi Pusztákkal Nádas 85