Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

említ egy Apáca-halom földrajzi nevet is. KOVALOVSZKI térképe pedig a Sós-tó völgyében feltüntet egy fbldháton Árpád-kori falunyomot. Lehet, hogy ez is egy Apáca nevű vagy előtagú középkori település maradványa lenne? Mint látjuk a vélemények megoszlanak és számos a nyitott kérdés, de az - mint említettem — valószínűnek látszik, hogy a középkorban a mai Csanádapáca elődjén kívül legalább még egy (esetleg két) Apáca nevű, illetve előtagú falu, utóbb puszta létezhetett Orosháza környékén, ez azonban 1753. évi térképünkön már pusztaként sem szerepel. 8. Pars Terreni PRAEDII KASZAPEREK - Kaszaperekpuszta földterületének része, Apácától délre. A tatárjárás előtt Pereg népes település volt, kőből épült templomának falai közt keresett menedéket a környék népe, 70 falu lakossága a közeledő tatárok elől, de azok az egyházat ostrommal elfoglalták, a magát megadó tömeget pedig kíméletlenül lemészárolták (GYÖRFFY 867; GYÖRFFY Oh. 226-228). Utóbb régi határai közt, ha nem is a régi falu helyén, újratelepült. A kialakult új települést birtokosáról, a Kasza családról Kaszaperegnek nevezték. A XV. században Kaszaperek már város (CSÁNKI 962). Számos XV-XVI. századi oklevél és adóösszeírás említi. Az 1557-1558. és 1579. évi török defterekben Kaszapereg falu még jelentős település (KRISTÓ 131; KÁLDYNAGY 188-191), de azután, talán 1595 vagy 1596-ban elnéptelenedett, pusztává lett. Kaszaperegpuszta a múlt században Tótkomlóshoz (Hnt. 1863. 412, 800), utóbb már tanyákkal lakottá válva Kaszaperpuszta néven Nagybánhegyeshez tartozott, majd fokozatos benépesülése és kiépülése nyomán 1940-ben Kaszaper néven önálló község lett (Hnt. 1973. 984). De az új település nem az ősi Pereg romjai helyén alakult ki, az Árpád-kori eredetű középkori település a mai község határán kívül, attól délkeletre, a Száraz-ér partján állott, maradványait régészeti ásatás tárta fel (KOVALOVSZKI 181 és térk.). 9. Terrénum PRAEDII SZÓLLŐS - Szőllős puszta földterülete, Orosházától délkeletre. HAAN (256) valószínűnek tekinti Szőllősnek és a középkori oklevelekben előforduló (KARÁCSONYI II. 321) Szilasegyháznak az azonosságát. GYÖRFFY (872) pedig Szilasegyházat - bár kérdőjelesen - az Árpád-kori Szilassal azonosítja, amely templomos falu volt. KÁLDY-NAGY is úgy véli, hogy az 1567. és 1579. évi török defterekben az Orosházához tartozó néptelen Szilas puszta azonos lehetett Szilasegyház faluval, amely BOROVSZKY szerint (II. 581 és 198) 1476-ban Földvár (ma Pusztaföldvár) pusztája, illetve határrésze volt (KÁLDY-NAGY 214-215). Előbbieknek a XV-XVI. században többször is említett Szőllőssel, illetve Mezőszőllőssel (CSÁNKI 704; KARÁCSONYI II. 321) való azonossága lehetséges, de ha nem állna fenn, akkor is egymás közelében fekhettek, amint azt HÉvvizi is föltételezi tanulmányának térképmellékletén. Szőlőst FÉNYES ELEK (IV. 278) a Vásárhely határához tartozó „telkek vagyis elpusztult helységek helyei" közt sorolja fel, ahol „rémítő erővel készült sánczok láthatók". A Nagy81