Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

Tatár-sánctól délnyugatra, a földvári határ szomszédságában, a régi Aradi út nyugati oldalán egy elpusztult falu templomának a falmaradványai még a XIX. század második felében is 60-80 cm magasban emelkedtek a föld felszíne felett. Az Árpád-kori eredetű, de a késő középkorban is meglévő falu templomának és temetőjének maradványait régészek tárták fel, ezt a falut azonosítja KOVALOVSZKI (180, 182) Szőllőssel. Később sem népesült be, területén ma Kardoskút, Orosháza és Pusztaföldvár osztoznak. 10. Terrénum PRAEDII FETSKES — Fecskés puszta földterülete, Orosházától délre. A XV-XVI. században számos oklevél említi Fecskést, illetve Mogyorósfecskést, amelyet a XVI. század végén, valószínűleg a török sereg tatár csapatainak 1596 tavaszi dúlása pusztított el (HAAN 175; OLASZ 33-34). Fecskést FÉNYES ELEK (IV. 278) a Vásárhely határához tartozó „telkek vagyis elpusztult helységek helyei" közt sorolja fel. Az elpusztult falu helyét a Kis-Sós-tótól délre ma élő helynevek is elég jól meghatározzák, a régészeti ásatás pedig az Árpádkorban létesült, de a késő középkorban is fennállott falu templomának maradványait is föltárta, és számos kormeghatározó leletet hozott felszínre (KOVALOVSZKI 179, 182 és térk.; OLASZ 33-34). Sajnálatos, hogy CSÁNKI (696) a térképünkön ábrázolt Fecskésre vonatkozó oklevelek adatainak felsorolása után a falut hibásan Tótkomlóstól délkeletre lokalizálta, ahol valóban volt egy akkor is és ma is Mezőhegyeshez tartozó és Tótkomlós határa mentén fekvő Fecskéspuszta (FÉNYES II. 7.; Hnt. 1973. 536-537), annak azonban nincs köze a fölsorolt késő középkori oklevelekhez. HAJDÚ helyesen lokalizálja munkájának térképmellékletén az Orosházától délre létezett Fecskést, adattárában azonban (91/794), nyilván a teljesség kedvéért, de kár, hogy magyarázat nélkül, igaz némelyiküket megkérdőjelezve, idézi CSÁNKI és más szerzők hibás lokalizációs megállapításait, illetve a Tótkomlóstól délkeletre fekvő, Csanád megyei Fecskésre vonatkozó adatokat is. Az Orosházától délre fennállott, majd elpusztult Fecskés falu nem népesült be újra, helyén tanyavilág alakult ki, ma területe Kardoskút község részét képezi. 11. Pars Terreni PRAEDII CSOMORKÁNY - Csomorkány puszta földterületének része, Sámsontól nyugatra. Ma is meglévő templomromja XIII-XIV. századi, utóbb bővített épület maradványa (Műeml. 422), „a templom mohos falai most is fennállnak" - írta róla a múlt század közepén FÉNYES ELEK (IV. 278). A XV. században Csomorkány több oklevélben szerepel (CSÁNKI 695), a török hódoltság idején néptelenedett el, majd Hódmezővásárhelyhez tartozó puszta lett (FÉNYES IV. 278), és rajta a XVIII-XIX. században tanyavilág alakult ki (SZEREMLEI I. 9-10; BODNÁR 40-41 és térk.). Egykori területének nagyobb része ma is Hódmezővásárhely határához tartozik. 12. Pars Terreni PRAEDII CSÓKÁS- С sókás puszta földterületének része, Sámsontól délnyugatra. A késő középkori Csókás falu neve XV. századi oklevélben szerepel (CSÁNKI 695; BODNÁR 40). A török hódoltság után puszta, 82