Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Juhász Irén: Késő avar kori leletek Orosházáról

semmel feltárt két avar temető leletanyagán keresztül mutatom be a korszakot. A bónumi temető 1966 márciusa és 1967 májusa között került feltárásra, a másik részben ezzel párhuzamosan, 1967 márciusa és 1969 közötti időszakban (JUHÁSZ 1969, 1971). Temetkezési szokások A várostól nyugatra, a hódmezővásárhelyi műút és vasút által bezárt szögben, az un. bónumi részeken működött téglagyár egyik agyagkitermelő gödrében 245 avar sír került feltárásra. A sírgödrök általános formája a sima, vízszintes aljú, téglalap alakú gödör, de ebben a temetőben 5 fülkesíit is találtunk. A fülkesírok szerkezetét rekonstruálni kell, mivel az agyagszedés irányában levő sírgödröt minden esetben megsemmisítették, így csak a fülkét lehetett feltárni. Ez egy igen érdekes temetési mód, a fülke aljának szöge a vízszintestől lefelé 40-70° között váltakozott. A csontváz ebben a fülkében volt. Több részletet lehetett megfigyelni a másik orosházi temetőben talált 6 fülkesír feltárásakor. Ez a temető a várostól északra elterülő dombosabb területen, a gádorosi út melletti kanyargós, hajdani ér partján volt. Sajnos, a homokbányászással több száz sír megsemmisült és mindössze 149 avar temetkezést lehetett feltárni. Az itt talált fulkesírok elősírjából is maradt egy rövid szakasz. A gödör DK-i végén egy lefelé mélyülő földlépcső után szedték ki a fülkéből a földet és az így kialakított üregbe csúsztatták be temetéskor a halottat. Legújabban, szintén az általam vezetett szarvasi temető leletmentésekor mód volt a fülkesír szerkezetének pontos megfigyelésére. A sírgödröt a felszínen kijelölték és az ENy-i végén kezdték kiásni, fokozatosan mélyítve, mindig maguk mögött hagyva l-l különböző méretű „földlépcsőt". A sírgödör DK-i vegében lejtős fülkét alakítottak ki, egyszerűen a föld kikaparásával. A fülkébe csúsztatott halott lábfeje felett nem egy esetben 3-4 méter bolygatatlan föld volt. Ennek ellenére ezeket a sírokat is kirabolták. Ugyanilyen szerkezetűek lehettek az orosházi fülkesírok is. Mindkét temető mikesírj ai a csontvázak mellett talált leletek alapján a késő avar korba keltezhetők. A bónumi temetőben az ilyen típusú sírok szétszórtan helyezkedtek el, míg a homokbányai temetőben egy csoportban, a középtájon, szervesen illeszkedve a nagyjából soros temető sírsoraiba. A fülkesíros temetési mód több kutatót arra késztetett, hogy e szokás gyakorlóit az avarok tarka sokasága között egy bizonyos népcsoport hagyományához kösse. Az első ilyen sírokat csak a kora avar korra keltezték, de most már többszáz fülkés temetkezés ismert és azok nagyrészben késői leleteket tartalmaznak. Megállapítható, hogy ebben a két orosházi temetőben, éppúgy, mint a Szeged és Hódmezővásárhely környéki, valamint a legutóbb feltárt szarvasi temetőben az egész leletanyagot figyelembe véve, a fülkesírok és a környező hagyományos 389