Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Juhász Irén: Késő avar kori leletek Orosházáról

rokonságnak kellett lenni, hiszen a környező népek számára éppúgy avarnak szá­mítottak, mint Baján avarjai. Az összeolvadás folyamata megkezdődött és két nemzedéknyi idő elteltével szétválaszthatatlanná vált; ez nagyjából a 670-720 közötti időszak. A közép avar kori férfi sírokból olyan övdíszek kerültek ki, melyek díszítő elemeként ősi pusztai motívumokat alkalmaztak: griffek, raga­dozó madarak, préselt technikával. Némelyik övveret közepébe rekeszbe foglalt ékkövet helyeztek. A késő avar korban, tehát a 8. század második negyedétől új technika jelenik meg a bronzművességben, az öntés. Ez lehetővé tette olyan motívumok tömeges alkalmazását, amit korábban a préseléssel nehezebben tudtak megvalósítani. Az öntött véretekkel díszített öveket a falusi vezetőréteg tagjai viselhették, ezek száma egy-egy temetőben az eltemetettek kb. 10%-a. A bronzba öntött motívu­mok között szerepelnek állatküzdelmi jelenetek, a griff számtalan változata, növényi indák és indafonatok. A késő avar állam egy évszázadon át békében élte életét. Az avarok politikai uralmát a frank hadjáratok (791, 795-96) ingatták meg, majd egy váratlan bolgár támadás nyomán hatalmuk végleg összeomlott (803), ehhez nagyban hozzájárult a birodalmon belüli széthúzás is. A késő avar kor települési viszonyairól keveset tudunk. Nagyon kevés telep­részlet van még feltárva, így a korszakot a temetők leletein keresztül ismerhetjük meg. A késő avar időszakot ezer körüli feltárt temető képviseli sok tízezernyi sír­ral, de ezek között viszonylag kevés a teljesen feltárt temető. Ezek a temetők 300-1300 sírszámukkal nagyon különböző nagyságú falvakról tanúskodnak (BÓNA 1986). A sírok leleteiből következtethetünk az elhunyt gazdagságára, fog­lalkozására, rangjára. Az akkori szokások, a hitvilág megkövetelte, hogy halot­taikat a legjobb öltözékükben, útravalóval együtt küldjék utolsó útjukra. A temetőkben kirajzolódó csoportokból a közösség belső tagozódása, a nagycsa­ládok, nemzetségek egymáshoz való viszonya tűnik ki: kinek-kinek az életben elfoglalt helye szerint volt kijelölve a sírhelye is. Több közeli vagy távoli temető összevetése nagyobb összefüggések megrajzolását teszi lehetővé az adott kor gaz­dasági, etnikai, politikai viszonyairól, a történelmi eseményekről. A Körösök vidékén több avar kori lelőhely ismert, azonban ezek jó része nem tervszerű ásatás eredményeként került felszínre, hanem a véletlenek folytán, vala­milyen mélymunka kapcsán (CSALLÁNY 1956, BÓNA 1965, JUHÁSZ 1973, 1983, 1985). Orosháza közveden környékén is több lelőhely ismert, a korai avar komá­kat kevés, míg a késő avar időszakból valókat több lelőhely képviseli, de fontos központok nem különíthetők el. Az Orosháza környéki, már korábban ismert kora és késő avar leletek feldol­gozását Bóna István végezte el (BÓNA, 1965), így ezekre nem térek ki, hanem a bónumi téglagyár agyagbányájában és a Béke Tsz homokbányájában vezeté­388

Next

/
Thumbnails
Contents