Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Juhász Irén: Késő avar kori leletek Orosházáról

Késő avar kori leletek Orosházáról* JUHÁSZ IRÉN Az avar népnév összefoglaló név: a több mint kétszáz évig fennállt birodalom kereteibe számos kisebb népcsoport tartozott, melyek régészeti leletanyagát jelenlegi tudásunk alapján nem tudjuk kellőképpen elkülöníteni. Az igen kevert képet tovább bonyolítja az a tény is, hogy az avar állam léte alatt újabb és újabb keletről történt bevándorlással is számolnunk kell. Az írott és régészeti forrásokat összehangoltan megszólaltató kutatás számára már meglehetősen világossá vált, hogy az Európába szakadt avarok két egymással rokon ágból olvadtak össze: belső-ázsiai, illetve közép-ázsiai származásukat a régészeti adatok is tükrözik. Belső-Ázsiából a Kárpát-medencébe irányuló, rendkívül rövid ideig tartó (552—568) vándorútjuk során, végül, az avarok Baján kagán (az avarok Attilára emlékeztető nagy fejedelme) vezetésével hont foglaltak itt. Baján és utódai avarjainak régészeti hagyatéka az ún. kora avar korszakot jelöli. Az avar honfoglalást követő időszakra jellemzők a kevés sírszámú (5-30 sír) temetők. Ezek nyilván egy-egy nagy állattartó vagy nagy család téli szállása mellett keletkezhettek. A 7. század elejétől kezdenek megjelenni az állandó avar falvak és az ezekhez tartozó nagyobb sírszámú temetők. Az írásos források elégtelensége miatt nem világos, mi történt 670 táján az avar birodalomban. A régészet álláspontja azonban ma már elég világos: új „régészeti kultúra" azaz viselet, fegyverzet, szokások és velük együtt művészet árasztja el a Kárpát-medencét. Ez az átalakulás egybeesik a bolgárok honfoglalásával, ami újabb néphullámot gerjesztett és ez érintette az avarok földjét is. Az itt élt népesség és az újonnan beérkezettek között valamilyen * Ez a tanulmány Juhász Irén: Avarkori temetők Orosháza határában című doktori disszertációjának sűrített, igen megrövidített összefoglalója 387