Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Bezdán Sándor: Egyesület-típusok alakulása Orosházán (1867–1918)

zeti jelleget, de erkölcsnemesítő szándéka és az evangélikus egyház vezetőinek vállalt tisztsége miatt ide sorolhatjuk. A Keresztény Temetkezési Társaság (1884) és két keresztény pénzügyi társulat (Keresztény Hitelszövetkezet 1887, Keresztény Népbank 1898) figyelembevéte­lével az egyházakhoz kötött „egyesületek" száma 25. A két pénzügyi társaság csak a korabeli értelemben egyesületi probléma; illetve az antiszemitizmus kap­csán említhetők még itt. Továbbá kategorizálási alap még a települési jelleg: megkülönböztethetünk belterületi és külterületi egyesületeket. Újabb típust jelentenek az önálló egyesü­letek és az országos vagy megyei körök csoportjai, fiókjai. Visszatérve a funkcionális egyesülettípusok orosházi megoszlásának táblázatá­hoz, megállapíthatjuk, hogy csak a nagyközséget tekintve a négy leggyakoribb társadalomszerveződés (segélyező, kulturális, munkás, szakmai) nagyjából hasonló számban (15-19) és arányban (1,24—21,83%) fordult elő. A gyakoriságban első kategória - a kulturális egyesület - eltérést mutat a nagy­községben (19 kör - 21,83%), ha a vonzáskörzetet is figyelembe vesszük (29 kör - 29%). A közművelődési egyesületek — olvasókörök, dalárdák, népkönyvtárak, önképzőkörök - az eddigi felmérések alapján országosan is a legnépszerűbbek voltak. Ez magyarázható a társadalmi-művelődési-politikai törekvések összefo­nódásával, ami helyben csakúgy érvényesült, mint az egész Magyarországon, sőt a tágabb régióban is. Élesen veti fel Orosházán a 18 segélyező egylet a polgárosodás és szociális kér­dés összefüggését. A társadalomtörténet és történeti szociológia eddig főleg a városok szegénységét vizsgálta, a községi szervezett szegénygondozás múltja még feltáratlan. A nem tulajdonosok társadalmi státusának problémája a szocia­lista mozgalom mellett az egyházakat is foglalkoztatta. Ezt az erkölcsi, filantróp megközelítést fejezte ki az öt izraelita egyesület és az evangélikus nőegylet. A nőegyletek egyébként többnyire a jótékony állandó jelzővel alakultak, a Vöröskereszt, a betegsegélyezők és a kiházasítási egyletek mellett a nyolc temetkezési egylet döntően befolyásolta a segélyező társaságok helybeli magas arányát. A halotti társaságok mint korabeli „biztosítási" intézmények - megélték a pénzügyi gyermekbetegségeket, a visszaéléseket is. 21 21. A temetkezési körök felülvizsgálatára és feloszlatására OL. BM. 1894—VII-8-15.715 és Orosházi Újság 1895. (XIV. 1.) január 6. -A somogyi összehasonlítás nagy különbséget mutat: ott a segélyegyletek sorrendben csak az 5. helyen álltak (8,47%). - Itt ismét hangsúlyozzuk, hogy a távoli Somogy megyével való összehasonlítás kényszer: eddig azonos típusokkal nem készült más regionális felmérés. - A helyi egészségügy és Vöröskereszt fejlődésére két negyedszázados összefoglalást idézünk; László Elek: Orosháza közegészségi viszonyai 1869-1896-ig. Gyoma, 1898. 59. p. és Sal János: Adatok az Orosházi Vörös Kereszt Egylet városi választmányának 25 éves történetéhez 1891-1916. Orosháza, 1916. 86. 332

Next

/
Thumbnails
Contents