Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Bezdán Sándor: Egyesület-típusok alakulása Orosházán (1867–1918)

A munkáskörökről fentebb úgy szóltunk, mint egy társadalmi réteg demokratikus törekvéséről, a polgári szabadságjogok érvényesítéséről. A 16 (ill. 18) munkásegylet aránylag a többszöröse a máshol alakultaknak, ami a mezőgazdasági népesség nagyarányú elszegényedésével - földmunkássá válásával - és a különböző szakmák (szabó, cipész, ács, kőműves, vas- és fémmunkás, vasutas, malommunkás, építők, famunkás stb.) különböző eszmeiségú (pl. keresztény, szocialista, szociáldemokrata) önszerveződésével és az országos szakmai szervezkedés hatékonyságával magyarázható. A 15 szakmai, szakmai-önképző egyesület aránya Orosházán megfelel az összevetésre választott Somogy megyei példának (17,24%-16,20%), bár a gyakorisági sorrendben a helyi negyedik hely ott másodiknak felel meg. A tőkés átalakulás megkövetelte a szakműveltség fejlesztését is, melyet a helyi iskolarendszer még csak részlegesen oldott meg. A szakmai szervezetek önképző jellege mellett esetenként érdekvédelmi és önsegélyezési szerepkört is betöltöttek. A földművesek gazdakörei, az iparoskörök és kereskedő körök mellett a helyi értelmiség legnépesebb csoportja, a tanítók alakították meg a maguk „szakkörét". A két kaszinó és a társalgó egylet, valamint a két katolikus kör sorolható az ún. társasági egyesületekhez. A polgári rétegek polgári életmódjában jelentős helyet kapott az egyleti élet mint a művelődés és társas szórakozás fóruma. A gazdasági, politikai és sport kategóriában egyaránt négy egyesület található. A sportkörök aránya (4,95%) nagyjából megfelel a viszonyított somogyi átlagnak (3,5%) és az egyebütt a századfordulón kibontakozó szabadidő sportmozgalomnak (Torna Egylet 1898, Testgyakorlók Köre 1912). A régi polgári hagyományokkal rendelkező városokban rendszerint a lövész egyletből alakult az első sportkör. Orosházán a legkorábbi sportegyesület a Korcsolyázó Egylet (1880) a nagyközség elit családait, fiataljait fogta össze. A Munkás Testedző Kör (1913) ezzel szemben a munkás ifjúságot szervezte. A gazdasági egyesületek a tőkés kibontakozás helyi társadalmi megnyilvánulásai. A Kölcsönös Segélyező Egylet (1869) népbankként működött, a Kereskedelmi Csarnok (1874) és a Fogyasztó Egyesület (1886) a kereskedelem előmozdítására alakult. A Méhészegylet 1913-ban a hasonnevű megyei körből vált ki, hogy legalább egy szűk területen modernizálja a mezőgazdaságot. A kaszinók és olvasókörök a parlamenti választások idején bekapcsolódtak az országos politikába, pártpolitikába, időközben pedig a helyi közélet meghatározó formálói voltak. Az Olvasó Népkör (1868) később (1882, 1894) címében is vállalta az ellenzéki pártkapcsolatot. Az Országos Nemzeti Szövetség fiókjának működését alig ismerjük. A századfordulón még két kör deklarálta nevében is a politikai kötődést (Földmívelő Politikai Kör 1897, Földmíves Kisgazdák Egyesülete 1901). Az Önkéntes Tűzoltó Egylet mint egyetlen ún. közhasznú egyesület a megye 333