Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Pintér János: Az Orosházi Evangélikus Egyházközség oktatási, nevelési munkája és kulturális hatása a település életében

1890-ben a polgári fiú-, majd két év múlva a leányiskola, amelyet nem az egyház építtetett meg, de egyházi ember közreműködésével jött létre. Ez az iskola ma az I. számú Általános Iskola, amely 1994-ben ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Veres József a korabeli újságokba számtalan cikket írt irodalmi, jogi, gazdasági, oktatási és politikai témákról. Mint községi képviselő, majd 21 éven át a körzet országgyűlési képviselője, népének tanítója és védelmezője volt. Egyben kortársait hazaszeretetre, a régi értékek megbecsülésére, történelmi hagyományaink ápolására nevelte. О kezdeményezte a Kossuth szobor felállítását településünkön, ami 1904-ben meg is történt. Orosháza egykori lelkészei közül a legtöbb prédikáció tőle maradt ránk. Prédikációs kötetei megőrizték számunkra hitét, gondolkodását, szellemiségét. Különösen is fontos és figyelemre méltó az az imádságként elmondott prédikációja, amit Torinóban, 1894. március 28-án mondott el Kossuth Lajos ravatalánál. Hadd álljon belőle itt egy idézet, ami magas fokú csillagászati és politikai tájékozottságáról és nagyszerű szónoki készségéről is vall. Ezt mondta Kossuthról: „A mi századunkban ugyan, de a késő századoknak is élt ő; a mi napjainkban lobbant utolsót lángesze világa, de átragyog fénye késő korszakokba, mint a sugár a csillag kialudta után is repül, csillagról csillagra, a végtelenségben, örökkön örökké! ... Emléke lelkesítsen bennünket, hogy megbecsüljük az emberiség örök jogait: a lelkiismeret és gondolat szabadságát, a jogegyenlőséget, a testvériséget, amikért ő küzdött.

n26 Legjelentősebb alkotása az „Orosháza történeti és statisztikai adatok alapján" címen 1886-ban, a templom 100. évfordulóján megjelent könyve, amely ma is az egyik legfőbb forrása Orosháza település és az orosházi evangélikus egyház történetének. A könyvet azóta kétszer is kiadták. Utoljára 1987-ben a Városi Tanács és az Orosházi Evangélikus Egyház gondozásában. Kevés ember volt, aki annyit tett Orosháza anyagi, szellemi és lelki felemelkedéséért, mint ő. Azt is elmondhatjuk, hogy Orosháza múltjából a legtöbbet emlegetett személy Veres József, akinek 1913. december 9-én bekövetkezett halála megrázta Orosháza és környékének népét. Temetésén a korabeli újsághír szerint 8000 ember vett részt. KOVÁCS ANDOR (Gömör megyei Osgyánban született 1866. október 16-án, Orosházán halt meg 1946. július 8-án) esperesről, századunk első felének fáradhatatlan lelkipásztoráról emlékezünk meg e sorozat utolsó tagjaként. Munkásságának ismerője és méltatója, Koszorús Oszkár ezt írja róla: „Kiváló szónoklataival, keresztyén gondolkodásával és életvitelével hamarosan kitűnt még a kivételes 26. Veres József: Hirdesd az igét II. Orosháza, 1904. 4. 28